A szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottsága alapján a második legtöbb voksot a szintén függetlenségpárti Köztársasági Baloldal (ERC) kapta, amely több mint duplájára, 10-ről 21-re növelte képviselői helyeit. A konzervatív Mas bejelentett célja, hogy négy éven belül népszavazást írjon ki Katalónia függetlenségéről. Pártjának eredménye messze elmarad attól, hogy ezt egyedül megtegye, de ha koalícióra lépnek vele más függetlenségpárti pártok, akkor ez sikerülhet.
Friss közvélemény-kutatások szerint a 7,5 milliós lakosságnak mintegy a fele támogatja a függetlenné válást. A CiU és az ERC együttesen megszerezte a képviselői helyek több mint felét.
Összefognának Katalónia függetlenedése érdekében
Mas a vasárnapi eredmények közlése után maga is elismerte, hogy a megszerzett voksok aránya elmaradt a választás előtt remélttől, de leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy le kell mondania korábban kitűzött céljairól. Hozzátette: pártjának nincs meg a szükséges ereje ahhoz, hogy egyedül vezesse az önrendelkezés folyamatát, ezért arra kéri a többi pártot, hogy gondolják át a tartomány jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket.
A Katalán Szocialista Párt az eddigi 28 helyett csak 20 helyet szerzett, az országosan kormányzó Néppárt pedig 19 képviselői posztot nyert az eddigi 18 mandátum helyett.
Részvételi rekord
Mas, aki két éve irányítja az országos átlagnál iparosodottabb és gazdagabb régiót, a spanyol központi kormánnyal folyó hatalmi harc részeként írta ki előbb a választásokat. Barcelona megelégelte azt, hogy pénzét Madrid a szegényebb spanyol régiók megsegítésére használja: a tartományi vezetés számítása szerint a régió éves szinten 16 milliárd euróval többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök viszont kategorikusan visszautasította a Mas által kezdeményezett párbeszédet arról, hogy a tartomány csökkenthesse hozzájárulásának mértékét.
A vasárnapi választáson rekordmagas, 69,4 százalékos volt a részvételi arány.
A takarékosság tehet a gyengébb szereplésről?
Egy madridi külpolitikai elemzőintézet szakértője, José Ignácio Torreblanca vasárnap éjjel úgy fogalmazott, hogy miközben Mas „szeparatista menetrenddel kampányolt, az emberek azt adták értésére, hogy ugyanennek a menetrendnek a kivitelezését másra kívánják bízni”. Az elemzők szerint a népszavazási esélyeket csökkentő eredmény jól jön a spanyol központi kormánynak is, hiszen Mariano Rajoy miniszterelnök egyebek között az ország pénzügyi és politikai stabilitásának bizonygatásával igyekszik kedvezőbb hitelfeltételeket elérni a befektetőknél.
Artur Mas gyengébb szereplésének okai között sorolják fel azt is, hogy tartományi elnökként szigorú takarékossági intézkedéseket volt kénytelen bevezetni a jelentős adóssággal küzdő Katalóniában. Az elemzők szerint a választási eredmény azt is mutatta, hogy Katalóniában hasonló tendenciák érvényesültek, mint a korábbi más európai választásokon, hiszen a gazdasági nehézségek miatt a hagyományos erők teret vesztettek, az eddig kicsinynek számító csoportok viszont jelentős politikai hasznot húztak ebből.
