Obama vs. Romney – akkor hajrá

Az amerikai választási kampány finisében vasárnap mindkét amerikai elnökjelölt a „csatatérállamokban” próbálkozott azzal, hogy maga mellé állítsa a még mindig bizonytalan szavazókat.

BuL
2012. 11. 05. 6:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A választás kimenetele számos szakértő szerint megjósolhatatlan. Miközben az országos támogatottságra vonatkozó adatok holtversenyt, a „csatatérállamokra” vonatkozó közvélemény-kutatási eredmények minimális, gyakran a statisztikai hibahatáron belüli előnyt mutattak ki az elnök oldalán, Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney több államra kiterjedő, utolsó rohamba kezdett a megválasztáshoz szükséges 270 elektori voks megszerzéséhez.

A billegők

A Reuters és az Ipsos vasárnap közölt felmérése szerint Obama csekély, de nem szűnő előnnyel bír Ohióban, Wisconsinban, Iowában és Nevadában, amit ha a keddi választásokig meg tud őrizni, akkor túllépi az újraválasztásához szükséges 270-es határt az 538 fős elektori testületben.

Az elnök a Reuters és az Ipsos szerint emellett holtversenyben áll Romney-val Floridában és Coloradóban, Virginiában pedig bőven a hibahatáron belül lévő 1 százalékponttal vezet. Ohió államban, amely a választások kulcsa lehet, vasárnap mind Obama, mind Romney beszédet mondott. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, aki Ohióból való, vasárnap kijelentette: „nagyon biztos” benne, hogy pártjának elnökjelöltje viszi el az államot. Mitt Romney vasárnap este abba a Pennsylvania államba utazott kampányolni, amelynek megszerzésére a mögötte álló apparátusa néhány nappal ezelőtt rohamot indított. Szakértők szerint a választási küzdelem legnagyobb meglepetése lenne, ha a republikánus elnökjelöltnek sikerülne győznie Pennsylvaniában.

 

Az Allentown Morning Call és a Muhlenberg College közös felmérése szerint Obama ebben az államban 3, a Franklin & Marshall College szerint 4, a közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics szerint pedig 3,9 százalékpontos előnnyel vezet. Igaz, a Pittsburgh Tribune-Review arra az eredményre jutott hogy a két jelölt támogatottsága egyaránt 47–47 százalék.

A demokrata kampánystáb tagadta, hogy veszélyeztetve érezné Pennsylvania sorsát, ahol az elmúlt kilenc nap során a republikánusok 2:1 arányban túlköltekezték őket, ám hétfőn mindenesetre az államba küldi Bill Clinton volt elnököt és Jill Bident, az alelnök feleségét Romney „kétségbeesett” kísérletének ellensúlyozására.

Obama, Romney: Én vagyok a közép

Kampánybeszédeiben mind Obama, mind Romney centrista húrokat pengetett és magát igyekezett beállítani a gazdasági felemelkedés letéteményesének. Az elnök az előző, republikánus kormányzatot hibáztatta a gazdaság bajai miatt, a kihívója pedig a jelenlegi Fehér Házat, amelynek lakója szerinte nem ért a magángazdaság működtetéséhez, ezért egy újabb recesszióba vezeti majd az országot.

Obama hangsúlyozta, hogy miként 2008-ban, továbbra is célja a megosztottság áthidalása, és Romney is azt ígérte, hogy összefogásra és kétpárti együttműködésre fog törekedni, amit szerinte a hivatalban lévő elnök nem valósított meg.

A vasárnapi előrejelzések szerint a republikánusok biztosan meg fogják őrizni többségüket a képviselőházban, a demokraták pedig talán túlsúlyban maradnak a szenátusban.

Célfotó

Nem kizárt, hogy a keddi elnökválasztást „célfotó” fogja eldönteni. Vagy ha az sem, akkor idegtépő újraszámolással, pereskedéssel és egyéb olyan procedúrákkal kell számolni, amelyek akár a jövő év elejéig is elhalaszthatják a végső döntést arról, hogy a következő négy évben ki lesz a Fehér Ház lakója. Legalább 18 államban törvény írja elő, hogy a szavazatokat automatikusan újra kell számlálni, ha a két jelölt között a különbség kevesebb lesz fél százalékpontnál. Ezek között van a verseny megnyerésének szempontjából kulcsfontosságú Ohio, Colorado és Florida is. Ez utóbbiban 2000-ben hetekig tartott, amíg újravizsgálták a leadott szavazatokat és végül mindössze 537 szavazat döntött arról, hogy az államban – s ezzel együtt az egész országban – az elnökválasztást George W. Bush texasi republikánus kormányzó nyerte meg Al Gore demokrata alelnökkel szemben. Az elhúzódó újraszámlálási vitának az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban meghozott döntése vetett véget.

Szakértők több olyan forgatókönyvvel számolnak, amelynek bekövetkezte esetén 269:269 arányú erőegyensúly jöhet lére az 538 tagú elektori kollégiumban, amelynek összetétele nem az országosan leadott szavazatok, hanem az egyes államok választási eredményei alapján alakul ki. A lehetséges patthelyzet-szcenáriók egyike az, hogy Obama a hagyományosan demokrata államok megnyerése mellett Ohióban, New Hampshire-ben és Wisconsinban is győzni tud, ám a többi „billegő” – mindkét fél által meghódíthatónak tartott – államban veszít.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.