Teljes jogú tagság?
Tavaly szeptemberben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ-ben kérte Palesztina teljes jogú tagságát, de akkor az amerikai vétón elbukott. A palesztinok most lejjebb tették a lécet, megfigyelői státust szeretnének maguknak. A palesztinok nem fogadják el az 1967-es határokat, mert azóta Izrael félmillió zsidót telepített palesztin területekre. A megfigyelői státussal a palesztin vezetés Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulhatna a vélt izraeli jogsértések miatt.
Magyarországnak a palesztin ENSZ-státus kérdésével kapcsolatos álláspontját az határozza meg, hogy a közel-keleti béke és stabilitás Magyarország és az EU alapvető érdeke – tájékoztatta a Külügyminisztérium csütörtökön a távirati irodát. A palesztinok 1974 óta megfigyelői státussal rendelkeznek az ENSZ-ben, de nem államként. Kezdeményezésükben azt kérik, hogy a Vatikánhoz hasonlóan nem tag megfigyelő államként lehessenek jelen.
A Külügyminisztérium közleményében kifejtették, Magyarország mindvégig azt szorgalmazta, hogy az EU alakítson ki egységes álláspontot a kérdésben. Magyarország minden kezdeményezést – így a jelenlegi palesztin javaslatot is – abból a szempontból vizsgál, hogy segíti vagy kedvezőtlenül befolyásolja a közel-keleti békefolyamat újraindítását, mutattak rá. Hazánk aggodalommal tekint a határozat elfogadásának lehetséges következményeire, ugyanakkor a palesztin államiság kérdésében elfoglalt elvi álláspontja a nem szavazatot is kizárja – teszi hozzá a Külügyminisztérium.
A közel-keleti rendezésnek a két államhoz vezető megoldáson kell alapulnia, ezért támogatják egy olyan önálló, szuverén, életképes és területileg összefüggő palesztin állam létrehozását közvetlen tárgyalások útján, amely békében él Izraellel – fogalmaztak. Hozzátették, Catherine Ashtonnal, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatával összhangban úgy vélik, hogy a közel-keleti rendezéshez a felek közvetlen párbeszédére van szükség.
