Németországhoz hasonlóan tartózkodik hazánk az ENSZ Közgyűlésében tartandó szavazáson, amely azt hivatott eldönteni, hogy kapjon-e nem tag megfigyelő állami státust a Palesztin Nemzeti Hatóság a nemzetközi szervezetben – jelentette be Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
Martonyi kifejtette, hogy a kormány a két független államhoz vezető megoldás híve a közel-keleti rendezésben, és úgy véli, hogy nem ez a célszerű és hatékony módja a békefolyamat előmozdításának.
„A mi szándékunk az volt [ ], hogy létrejöjjön egy egységes uniós álláspont 27 tagállam egységes álláspontjaként” – fejtette ki a tárcavezető. Arra is kitért, hogy egy ponton a külügyminiszterek tanácsában ez nem is tűnt teljesen lehetetlennek, de később kiderült, mégsem fog sikerülni. Azt illetően, hogy a 27 tagállam hogyan szavaz majd az ENSZ Közgyűlésében, Martonyi nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, úgy becsülte, hogy nagyjából egyenlő arányban fognak a tagállamok tartózkodni és igennel szavazni. Azt viszont nem tudta megmondani, lesz-e olyan uniós tagország, amely elutasítja a javaslatot.
Arra is rámutatott: a nemzetközi közösség következő feladata az lesz, hogy a határozat bizonyosra vehető elfogadását követően azonnal megkezdődjék a kárenyhítés annak érdekében, hogy a békefolyamat szempontjából a döntés negatív hatásai a lehető legcsekélyebbek legyenek.
„Leheljenek új életet a békefolyamatba”
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felhívásával fordult a szemben álló felekhez, miután New York-i hivatalában találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. A találkozót mindössze néhány órával azelőtt tartották meg, hogy a világszervezet Közgyűlésében szavazásra bocsátják a kérdést: nem tagállami szintű megfigyelő ország szintjére emeljék-e Palesztina ENSZ-beli státusát.
A főtitkár sürgette a palesztin és az izraeli vezetőket, hogy „leheljenek új életet a lélegeztetőgépre kapcsolt békefolyamatba”. A világszervezet főtitkára hangoztatta, hogy ehhez politikai akaratra és bátorságra van szükség. Ban rámutatott, hogy a függőben lévő kérdések megoldásának egyetlen útja az érdemi tárgyalások újraindítása. Az ENSZ-főtitkár ismételten egyaránt elítélte az Izrael ellen Gázából indított támadásokat és ciszjordániai zsidó települések építésének folytatását.
Teljes jogú tagság?
Tavaly szeptemberben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ-ben kérte Palesztina teljes jogú tagságát, de akkor az amerikai vétón elbukott. A palesztinok most lejjebb tették a lécet, megfigyelői státust szeretnének maguknak. A palesztinok nem fogadják el az 1967-es határokat, mert azóta Izrael félmillió zsidót telepített palesztin területekre. A megfigyelői státussal a palesztin vezetés Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulhatna a vélt izraeli jogsértések miatt.
Magyarországnak a palesztin ENSZ-státus kérdésével kapcsolatos álláspontját az határozza meg, hogy a közel-keleti béke és stabilitás Magyarország és az EU alapvető érdeke – tájékoztatta a Külügyminisztérium csütörtökön a távirati irodát. A palesztinok 1974 óta megfigyelői státussal rendelkeznek az ENSZ-ben, de nem államként. Kezdeményezésükben azt kérik, hogy a Vatikánhoz hasonlóan nem tag megfigyelő államként lehessenek jelen.
A Külügyminisztérium közleményében kifejtették, Magyarország mindvégig azt szorgalmazta, hogy az EU alakítson ki egységes álláspontot a kérdésben. Magyarország minden kezdeményezést – így a jelenlegi palesztin javaslatot is – abból a szempontból vizsgál, hogy segíti vagy kedvezőtlenül befolyásolja a közel-keleti békefolyamat újraindítását, mutattak rá. Hazánk aggodalommal tekint a határozat elfogadásának lehetséges következményeire, ugyanakkor a palesztin államiság kérdésében elfoglalt elvi álláspontja a nem szavazatot is kizárja – teszi hozzá a Külügyminisztérium.
A közel-keleti rendezésnek a két államhoz vezető megoldáson kell alapulnia, ezért támogatják egy olyan önálló, szuverén, életképes és területileg összefüggő palesztin állam létrehozását közvetlen tárgyalások útján, amely békében él Izraellel – fogalmaztak. Hozzátették, Catherine Ashtonnal, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatával összhangban úgy vélik, hogy a közel-keleti rendezéshez a felek közvetlen párbeszédére van szükség.
