Tíz év börtönt kapott első fokon Ivo Sanader volt horvát kormányfő. Egyrészt azzal vádolták, hogy 1994–95-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria Banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban.
A másik vádpont szerint Sanader „a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott”, hogy ennek fejében a Mol „irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett” – a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA–Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság. Az egyesített per összesített ítélete 10 év börtön és a jogtalanul szerzett pénz elkobzása. Mivel a büntetés meghaladja az öt évet, Sanadert előzetes letartóztatásba helyezték.
Sanader 2003 végétől 2009 nyaráig volt miniszterelnök, amikor váratlanul és magyarázat nélkül leköszönt hivataláról. Az ügyészség a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15 év börtön kiszabását kérte a volt miniszterelnökre, a védelem pedig a vádlott felmentését indítványozta. Az elítéltre még három további korrupciós eljárás vár. Az USKOK a Sanader által okozott teljes kárt 200 millió euróra becsüli.
Orosz tulajdon, Jezic ügylete
Ivo Sanader horvát exminiszterelnök ellen tavaly november óta folyik per. A horvát ügyészség második vádpontban felhozott érveit az ítélet szerint nem gyengítette eléggé, hogy az „alkotmányos költséget” továbbító ciprusi érdekeltségek orosz tulajdonban voltak. A vád koronatanúja, Robert Jezic üzletember állításáról, miszerint ő vett át a volt miniszterelnök számára 5 millió eurót (a 10 millió eurós kenőpénzből) a Moltól, Ivo Sanader kijelentette, hogy hazugság, és az USKOK anélkül fogadta el, hogy ellenőrizte volna, ezzel egybecseng a Mol közlése is (lásd keretes írás), miszerint egyetlen vallomáson alapul az elsőfokú ítélet. Sanader szerint az összegnek, amelyről Jezic beszélt, semmi köze a Molhoz, az a Jezic és Mihail Gucerijev orosz olajmágnás közti ügylethez kötődik. A volt horvát kormányfő korábban azt is kifogásolta, hogy az USKOK nem vette figyelembe a magyar ügyészség megállapítását, amely szerint a horvát miniszterelnök nem kapott semmilyen kenőpénzt.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője kedden közleményben ismertette: a Központi Nyomozó Főügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntető határozatot hozott, amelyről a január 30-án kiadott sajtóközleményében tájékoztatta a közvéleményt. „Ezen időpontot követően sem magyar, sem horvát részről nem merült fel érdemi, új információ az ügyben” – hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, a horvát bíróság keddi ítéletével kapcsolatos sajtóhíreket egyebekben nem kívánják kommentálni.
