A rendőrséget teljes készültségbe helyezték, számítva az esetleges erőszakos cselekményekre. Az elmúlt három évben ugyanis a költségvetési szigorítások elleni tiltakozó megmozdulások általában zavargásokká fajultak. Szerdán várhatóan még erősebb lesz a tiltakozási hullám, akkor szavaz ugyanis a görög parlament a következő két évre vonatkozó, 13,5 milliárd eurós költségcsökkentésről és az adóemelésekről. A tüntetéssel egy időben kétnapos általános sztrájk kezdődött az országban a két legnagyobb szakszervezeti szövetség felhívására.
13,5 milliárdos megszorítás
Komoly viták övezik a görög kormány újabb, mintegy 13,5 milliárd eurós megszorítócsomagját, amely miatt a kabinetnek át kellett dolgoznia a jövő évi költségvetést is – írja a Magyar Nemzet keddi száma. Az átszabott büdzsé tervezetét hétfőn nyújtották be a parlamentnek, a törvényhozás pedig várhatóan a héten szavaz majd a további költségcsökkentéseket tartalmazó keretszámokról. Az Antonisz Szamarasz miniszterelnök által előkészített módosítások ugyanakkor nem minden kormánytagnak nyerték el a tetszését.
Görögország és Spanyolország az éllovas
Ismert, szeptemberben a 17 tagú euróövezetben 11,6 százalékra emelkedett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az augusztusi 11,5 százalékról. Elemzők 11,5 százalékot vártak. A 27 tagú Európai Unióban a munkanélküliségi ráta nem emelkedett az augusztusi 10,6 százalékról. A legmagasabb munkanélküliségi ráta Spanyolországot (25,8 százalék) és Görögországot (25,1 százalék júliusban) sújtja a közösségen belül.
Nem lenne tragikus a távozás
A Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a fejleményre a piaci szereplők széles köre számít.
