A tévhitek és a lelki problémák okozzák a legnagyobb gondot?

Egyes szakemberek szerint nem a radioaktív sugárzás mértéke, hanem a tévhitek és a mentális problémák jelentik a legfőbb kihívást Fukusima prefektúrában.

Munkata Micuru, a fukusimai orvosi egyetem kórházának igazgatója újságíróknak tartott előadásán azt mondta: a tavaly márciusban a Fukusima–1 atomerőműben bekövetkezett balesetet követően a közelben lakókon elvégzett orvosi vizsgálatok valóban kimutattak sugárszennyeződést, de annak szintje elhanyagolható volt, a fukusimai sugárzás mértéke pedig valószínűtlen, hogy súlyos egészségkárosító hatással járna.

„A sugárzás jelentette veszélyekkel kapcsolatos sajtójelentések és a tudósok nyilatkozatai közti eltérés növelte a fukusimai lakosok aggodalmát” – fogalmazott, azt állítva, hogy az erőműben dolgozókon kívül senki nem kapott évi 100 millisievertet meghaladó sugárdózist, „aminél a passzív dohányzás is veszélyesebb”.

Csernobili félelmek

Állítása szerint habár a fukusimai katasztrófát gyakran hasonlítják Csernobilhoz, a japán erőműből kiszabadult radioaktív jód és cézium mértéke nagyjából tizede az Ukrajnában 25 éve történt baleset során keletkezett szennyezésnek, az egészségügyi kárt pedig az is mérsékelte, hogy a súlyosan érintett területeket időben evakuálták.

Ugyanakkor egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, hogy milyen egészségügyi hatásokkal járt a fukusimai katasztrófa, mivel a csernobili tapasztalatok alapján az első, a balesethez köthető rákos megbetegedések 4-5 évvel később kezdenek megjelenni – mondta Jaszumura Szeidzsi, a fukusimai orvosi egyetem professzora, a prefektúra vezetése által három hónappal az atomerőmű-balesetet követően elindított egészségügyi felmérés vezetője. A felmérés során több tízezer olyan ember egészségi állapotát tervezik vizsgálni évtizedeken keresztül, akik tavaly március 11. július 1. között a Fukusima–1 atomerőmű közelében tartózkodtak.

Elmondása szerint eddig nagyjából 60 ezer emberen végeztek ultrahangos pajzsmirigyvizsgálatot, de egy esetben sem találtak rosszindulatú daganatot. Ugyanakkor a vizsgáltak egy százalékának pajzsmirigyében kisebb cisztákat, 42 százaléknál pedig csomókat mutattak ki, bár állítása szerint ezek egyike sem volt súlyos eset.

Pszichológiai problémák

A 74 ezer emberen végzett átfogó egészségügyi vizsgálat eredményei azonban lesújtóak voltak: a katasztrófa által érintettek közül sokan elhíztak, valamint anyagcsere- és májproblémákkal küzdenek, amely szakemberek szerint a kitelepítés okozta pszichológiai kimerültséggel és alváshiánnyal, illetve az ezekhez kapcsolódó életmódváltozás hatásaival – például a túlzott alkoholfogyasztással – magyarázható. Korábban más prefektúrák által készített felmérések is azt mutatták, hogy a Fukusimából kitelepítettek alvászavarral és súlyos lelki problémákkal küzdenek. A gondok kezelésére az egészségügyi felmérések mellett segélyvonalat indítottak a rászorulóknak, valamint előadásokon próbálják tájékoztatni a lakosságot a radioaktivitás valós veszélyeiről, hogy eloszlassák a helyieknek és a kitelepítetteknek egyaránt stresszt és szorongást okozó tévhiteket – közölték.

Jelenleg még mintegy 111 ezer, az atombaleset miatt evakuált ember nem térhetett vissza Fukusimába, sokuk pedig valószínűleg soha nem is fog.

Átvizsgált élelmiszer

Ezzel párhuzamosan a fukusimai mezőgazdasági kutatóközpont vezetői azt hangoztatták újságíróknak, hogy a prefektúrában termesztett élelmiszerek másfél évvel az atomerőmű-baleset után már biztonságosak. A kutatóközpontban eddig 9,6 millió zsák rizst vizsgáltak át, amely közül csupán 71 lépte át a kilónkénti 100 becquereles egészségügyi határértéket – közölték. A szakemberek azt is elmondták, hogy minden egyes zsák rizst egyedi azonosítóval és QR-kóddal látnak el, hogy a vásárlók az interneten maguk is megbizonyosodhassanak az átvizsgálás eredményéről.

A japán sajtó korábban arról számolt be, hogy a tesztek kezdete óta jelentősen megemelkedett a kereslet a fukusimai rizs iránt. Ugyanakkor a prefektúra mezőgazdasága továbbra sem heverte ki az atombalesetet: a megművelhető föld területe negyedével csökkent a sugárszennyezés miatt, a rizstermelés volumene pedig évi 440 ezer tonnáról 360 ezer tonnára esett vissza.