„Gazdasági háborúban állunk az ellenséggel. A célzott büntetőintézkedések, amelyeknek ellenségeink szerint meg kellett volna bénítaniuk bennünket, azt idézték elő, hogy kevesebb kőolajat tudunk eladni. Nem engedik meg azt sem, hogy olajbevételeinkből vásároljunk. Ezt megsínyli a kereskedelem. De eddig képesek voltunk kivédeni ezeket a csapásokat, nem úgy alakult a helyzet, ahogy jósolták. Azt gondolták, hogy össze fog omlani az ország, de ez nem következett be” – mondta az elnök.
A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyvert akar kifejleszteni. Irán tagadja ezt. Több korábbi szankció után a nyugatiak az év eleje óta olajszállítási embargóval is sújtják az országot. Emiatt az iráni olajtermelés és -export visszaesett. Devizahiány keletkezett, ami miatt októberben összeomlott a nemzeti valuta, a riál, majd nagy lett az infláció.
A gazdasági miniszter a múlt héten elismerte, hogy a pénzügyi szankciók miatt 50 százalékkal csökkent az ország olajbevétele.
Ahmadinezsád ismét elmondta: kormánya hosszú távú tervet készített azzal a céllal, hogy az ország kevésbé függjön az olajdollártól. „Nem hagyjuk a (nyugatiaknak), hogy gazdasági intézkedéseik a nyomásgyakorlás eszközévé váljanak velünk szemben\" – mondta, de nem beszélt arról, hogy a szankcióknak milyen hatása van, és hogy azokat Irán hogyan védi ki. Elismerte azt is, hogy a lakosságnak nehéz elviselnie a nyomást.
