Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében. Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.
Versenyképesség és piaci bizalom
Júniusra szintén tisztázódnia kell annak – közölte Angela Merkel német kancellár –, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaságpolitikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális – tette hozzá. Francois Hollande francia államfő szerint a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására.
A csúcstalálkozó résztvevői a hosszú távú feladatok közé utalták az euróövezet saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot – közölte Van Rompuy, és hangsúlyozta: a tagállami vezetők most az eurózóna „elmélyítése” érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak. Úgy vélekedtek – derült ki mások nyilatkozataiból is –, hogy először az egész Európai Unió költségvetésének a kérdéseit kell tisztázni, és csak azután lehet megvizsgálni az euróval fizető országcsoport költségvetésének ügyét. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, a csúcsvezetők most csak a legközelebbi lépések megtételére összpontosítottak.
A terhek viselői
Ami a pénzügyminiszterek által előzetesen megvitatott bankfelügyeleti kérdések továbbgondolását illeti, Merkel azt hangsúlyozta: egyfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek a bankok közvetlen feltőkésítését szabályozzák, másfelől jogi kereteket kell alkotni az európai felügyelet alá kerülő bankok esetleges szanálásának mechanizmusára. Ezek a mechanizmusok nem vezethetnek az adófizetők terheinek növekedéséhez: azoknak kell viselniük a terheket, akik a bankok tevékenységében mutatkozó negatív jelenségekért felelősek – jegyezte meg a kancellár.
Herman Van Rompuy összegzése szerint az uniós csúcsvezetők – támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban – úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.
Az EU-csúcs résztvevői péntek délelőtt külpolitikai témákról – így egyebek közt Szíriáról – tanácskoznak.
