A nyilvánosság előtt is letette hivatali esküjét Obama

Újból, nagy nyilvánosság előtt is letette második ciklusára szóló hivatali esküjét Barack Obama újraválasztott amerikai elnök hétfőn.

A fogadalomtétel ezúttal a washingtoni kongresszus lépcsőjén, több mint félmilliós tömeg és tévénézők százmilliói előtt történt. Az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke idén azért tette le kétszer a hivatali esküt, mert az előző elnöki ciklus január 20-án délben járt le, ez azonban vasárnapra esett, amikor nem szokás beiktatási ünnepséget rendezni. Ilyen esetben a hagyomány értelmében a szokásos parádét a következő napon rendezik meg, újabb ünnepélyes eskütételt követően. Obama az esküt így vasárnap először hivatalosan és szűk körben a Fehér Házban tette le, s ezt hétfőn nagy nyilvánosság előtt megismételte.

Az elnök a nyilvános ceremónián az eskü szövegét mondva egyszerre két szentírásra helyezte kezét: a legendás polgárjogi harcos, Martin Luther King, valamint egyik saját hivatali elődje, a rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln bibliájára esküdött fel. Az elsővel King tiszteletes történelmi jelentőségű „washingtoni menetelése” 50., a másodikkal a feketék egyenjogúságát kimondó proklamáció 150. évfordulója előtt tisztelgett.

Különleges egybeesés idén, hogy a ceremoniális beiktatás éppen Martin Luther King születésnapjára esett. Obama négy évvel ezelőtt szintén Lincoln bibliájára tett fogadalmat.

Obama előtt letette hivatali esküjét Joe Biden alelnök. A beiktatási ünnepségen jelen volt az Egyesült Államok két korábbi demokrata párti elnöke, Jimmy Carter és Bill Clinton. A még élő négy exelnök közül a másik kettő, Obama közvetlen hivatali elődje, George W. Bush és apja, George H. W. Bush a várakozások ellenére nem volt jelen. Az idősebb Bush gyengélkedik, nemrég engedték ki a kórházból.

Az Egyesült Államok támogatni fogja a demokráciát az egész világon

Az Egyesült Államokat alapító atyák alapértékeihez való visszatérésre, a közös felelősségvállalásra és az egységre fektette a fő hangsúlyt a washingtoni Capitolium előtt elmondott beiktatási beszédében. Síkraszállt a vízkészletek, a természeti értékek megőrzése, az új energiaforrások felkutatása mellett. Szót emelt a szegények, az elesettek, a  perifériára szorítottak segítéséért. Kijelentette: az Egyesült Államok támogatni fogja a demokráciát az egész világon, Ázsiától Afrikáig, Amerikától a Közel-Keletig.

„Amerika lehetőségei korlátlanok”

„Népünk még mindig úgy hiszi, hogy a tartós béke és biztonság nem igényel folyamatos háborúzást” – jelentette ki szónoklatában. Amerika lehetőségei korlátlanok, mert Amerikának mindene megvan, amire egy határok nélküli világnak szüksége van: ifjúságra, lendületre, sokszínűségre, nyitottságra, kockázatvállalásra, az új dolgok felfedezésének képességére – mondta.

Mintegy 19 perces beiktatási beszédében az amerikai elnök kiemelte: az amerikaiakat nem a bőrszínük, hitük vagy nevük eredete tartja össze. Ami különlegessé teszi őket, az a több mint két évszázada a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott alapeszméik iránti hűség. „Természetesnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek született, hogy a Teremtő meghatározott és elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés” – fogalmazott beszédében, amelynek megírását tanácsadói szerint december eleje óta dolgozott.

„Ha az idők változnak, nekünk is változnunk kell velük... Személyes szabadságunk védelme közös erőfeszítést kíván meg... Most jobban, mint bármikor együtt kell működnünk” – mondta. „Egy háborús évtized ér véget most. Megkezdődött a gazdasági fellendülés” – folytatta. „Ki tudjuk használni az esélyeinket, ha együtt fogunk hozzá” – tette hozzá. „Mi, a nép, hisszük, hogy országunk nem lesz sikeres, ha egy mindig szűkebb kisebbségnek megy jól, és egy mindig szélesebb többség alig tud megélni. Hisszük, hogy a jólétnek egy széles középosztályon kell alapulnia” – szögezte le.

„Ha egymásért kiállunk...”

„Nem hisszük, hogy a szabadság ebben az országban csak azok számára van fenntartva, akik szerencsések voltak, és csak keveseknek jár az öröm... mindannyiunkat érhet munkanélküliség vagy betegség, házunkat egy iszonyatos vihar elsöpörheti. Ha egymásért kiállunk, a beteg- és társadalombiztosításon keresztül, az nem gyengébbé, hanem erősebbé tesz bennünket” – nyomatékosította. Az amerikaiaknak nemcsak önmagukkal szemben vannak kötelességeik, hanem a külvilággal szemben is – mondta Obama. „Válaszolni fogunk a klímaváltozás kihívására, mert tudjuk, hogy a kudarc fenyegetést jelentene gyermekeink, a jövő nemzedékek számára... A megújuló energiához vezető út hosszú és olykor nehéz. De Amerika nem maradhat kívül, nekünk kell élen járnunk”.

„Célunkat addig nem értük el”

„Mi, a nép kinyilvánítjuk ma, hogy a legnyilvánvalóbb igazság az, hogy mindannyian egyenlőknek születtünk. És továbbra is ez vezérlő csillagunk... De célunkat addig nem értük el, amíg feleségünk, anyánk, lányaink nem ugyanannyi pénzt keresnek. Célunkat addig nem értük el, amíg homoszexuális fivéreinket és nővéreinket a törvény nem ugyanúgy kezeli, mint mindenki mást. Célunkat addig nem értük el, amíg nem találjuk meg a jobb módját a bevándorlók befogadásának, akik Amerikában még mindig a lehetőségek országát látják. Célunkat addig nem értük el, amíg minden gyerekben – Detroit utcáitól az Appalache-hegységig és Newtown csendes utcáiig – nem tudatosítják, hogy törődnek velük, tiszteletben tartják és védelmezik őket. Ez a feladata a mai nemzedéknek” – jelentette ki Barack Obama.

Széles középosztály

„Kemény döntéseket” ígérve a hagyományos demokrata párti gazdaságpolitika és baloldali értékek mellett szólalt fel Barack Obama amerikai elnök második mandátumának ünnepélyes eskütételekor hétfőn Washingtonban. A várakozásoknál konkrétabb szavakkal utalt arra, hogy csökkenteni kell a szövetségi költségvetés hiányát, ezenkívül kitért arra, hogy át kell alakítani az adórendszert.

Az újraválasztott elnök úgy fogalmazott: „Mi, a nép, megértjük, hogy egy ország nem lehet sikeres, ha egy egyre fogyatkozó kisebbségnek nagyon jól megy, és egy egyre növekvő réteg épp, hogy meg tud élni. Hisszük, hogy Amerika boldogulásának egy széles középosztályon kell alapulnia”. A régi-új elnök beszédében hangsúlyozta az állam gazdasági szerepvállalásának fontosságát. Mint mondta, az amerikai nép több mint kétszáz éve vallja, hogy egy modern gazdaságban szükség van a vasútra és autóutakra a kereskedelem felgyorsítására érdekében és iskolákra és egyetemekre a munkavállalók képzésére. A szabadpiac csak a versenyt és tisztességes eljárást biztosító szabályokkal működhet jól – tette hozzá.

Egészségügyi reform

Barack Obama első négy évének egyik fő eredményét, az egészségügyi reformot védve kiemelte: az első elnöksége során kibővített társadalombiztosítási rendszer – és a viszonylag nagyobb adóteher – nem csökkenti az üzleti vállalkozó kedvet, hanem megerősíti az amerikai nemzetet. „Nem az elvonás nemzetévé válunk általuk, hanem felszabadítanak minket, hogy vállaljuk azokat a kockázatokat, amelyektől olyan nagy ez az ország” – fogalmazott.

Megfigyelők emlékeztettek: Obama a gazdaság kevésbé romos állapotában kezd hozzá második négyéves elnöki ciklusához. Első beiktatásakor, az Egyesült Államok gazdasága 2009-ben még a recesszió mélypontján volt. Az amerikai gazdaság most ismét növekszik, bár lassú ütemben. Obama nem mulasztotta fel felhívni erre a figyelmet, mint fogalmazott, „a gazdasági fellendülés kezdetét vette”.

A beszédre az euró dollárárfolyama nem reagált lényeges mozgással, az amerikai részvénypiacok pedig a Martin Luther King Nap miatt zárva tartottak.

Obama legfontosabb beszéde

David Gergen, a CNN vezető politikai kommentátora Obama eddigi legfontosabb beszédének nevezte a beiktatási szónoklatát, amelyben őszintén vallott hitéről és alapértékeiről, világosan beszélt a kihívásokról és a következő négy év lehetőségeiről. A BBC News meghívott szakértője úgy fogalmazott, az elnök realistább beszédet mondott, mint négy évvel ezelőtti beiktatásakor, józan hangon szólt egyebek között a fegyverszabályozási reformról és az államadósság kezelésének szükségességéről.

Gyengébb gazdaságot hoz a második mandátum?

A huszadik század eleje óta vizsgált statisztikák szerint az amerikai elnökök második mandátuma idején jellemzően gyengébben teljesített az amerikai gazdaság, mint a frissen kinevezett elnökök alatt – írta Barack Obama elnök beiktatásának napján a The Economist mértékadó brit hetilap blogbejegyzésében. A brit lap nyolc gazdasági mutatót vizsgált az olyan amerikai elnökök esetében, akik - az amerikai alkotmány által jelenleg engedélyezett leghosszabb időt - két négyéves ciklust töltöttek az ország legfontosabb tisztségében.

A GDP, az ipari termelés, a háztartások jövedelmének, az ingatlanárak, a munkanélküliség, a fogyasztói bizalom, a részvényárfolyamok és a szövetségi adósságállomány éves változását - egyenlő súllyal - figyelembe véve a 11 duplázó elnök átlagosan 4,2 százalékponttal teljesített alul második hivatali ciklusában az elsőhöz képest. A statisztikai mutatók közül jellemzően a részvényárfolyamok (amelyet az Economist az S&P 500 index változásával értékelt) és a fogyasztói bizalom maradtak el a második kinevezést követően.

Az egyes elnökök közül - az alkalmazott módszertan szerint – csupán három esetében teljesített jobban a gazdaság a második mandátum alatt, mint az első alatt. Így Bill Clinton (1993-2001), Ronald Reagan (1981-1989) és Harry Truman (1963-1969) esetében volt sikeresebb a második elnökség. A legnagyobb negatív fordulat Franklin Roosevelt második elnöksége alatt, a nagy gazdasági válság idején volt.