Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára múlt héten elmondta: a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin meghívására tesz egynapos látogatást az orosz fővárosban. Hangsúlyozta: Magyarország elemi érdeke, hogy az Oroszországgal, második legfontosabb kereskedelmi partnerével kialakított modern, a 21. századhoz méltó együttműködése tovább fejlődjön.
A csütörtöki találkozó napirendi pontjai között szólt az energetikai együttműködésről, amellyel kapcsolatban emlékeztetett a Déli Áramlat földgázvezeték építésére, amelyet tavaly december 7-én kezdtek meg a Fekete-tenger partján fekvő Anapa közelében. A vezeték innen, Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít majd gázt. Szijjártó Péter – aki decemberben már járt Moszkvában, és találkozott mások mellett Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgatóval – azt mondta: a Déli Áramlat magyarországi szakaszának előkészületei jól haladnak, a szükséges intézkedéseket a magyar kormány megtette.
„Minden híresztelés idő előtti”
A paksi atomerőmű bővítéséről és az abban való esetleges orosz közreműködésről szólva – amelyről a magyar sajtó többször is mint a mostani moszkvai látogatás egyik központi témájáról cikkezett – kijelentette: a kabinet célja, hogy a magyar villamosenergia-felhasználásban a jelenleginél jóval nagyobb részt biztosítson a paksi erőmű.
A kormány a jövőben növelni szeretné azt a jelenleg 43 százalékos arányt, amelyet a paksi atomerőmű fedez az ország villamosenergia-felhasználásából – magyarázta. Ehhez azonban óriási beruházásra van szükség, ami természetesen „komoly várakozásokat generál”, de mivel még nem történt pályázatkiírás, nem zajlottak konkrét tárgyalások, „minden híresztelés idő előtti”. Hozzátette: ha csütörtökön Moszkvában felmerül a kérdés, a magyar fél ismertetni fogja az álláspontját.
Közlekedés és agrárkérdések
A moszkvai vizit másik nagy témája a közlekedés lesz – ismertette Szijjártó –, hiszen Oroszországnak kulcsszerepe van abban, hogy a távol-keleti és a kaukázusi áruk milyen útvonalon jutnak el Európába. Emellett oktatási, ipari és mezőgazdasági együttműködési témák kerülhetnek majd szóba. Az agrárkérdések megvitatását az is erősítheti, hogy a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság mezőgazdasági munkacsoportjának éppen kedden ért véget kétnapos budapesti tanácskozása, amelyen a résztvevők megállapították: az eddiginél is dinamikusabban fejleszthetők a magyar–orosz agrárkapcsolatok.
A parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, Font Sándor hangsúlyozta a munkacsoport ülése után, hogy tovább kell növelni az Oroszországba irányuló magyar élelmiszerexportot. Az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export az elmúlt két évben csaknem 20 százalékkal nőtt, a 2011-es magyar élelmiszer-gazdasági export pedig meghaladta a 265 millió dollárt, amely 16 százalékkal magasabb az azt megelőző évhez képest, és a kivitel 2012 első hét hónapjában további 6 százalékkal emelkedett.
Orbán legutóbb 2010 novemberében járt Moszkvában, és szintén Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki akkor a miniszterelnöki posztot töltötte be.
