Az elsöprő többséggel megszavazott dokumentumot támogatták a kormánypárti képviselők, az ellenzéki demokraták, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselői. A nacionalistának elkönyvelt, Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) képviselői voksoltak ellene.
Egyedül maradtak a nacionalisták
A szavazást megelőző – heves szócsatákkal tarkított – parlamenti vita tizennégy órán tartott. A képviselők három pontban módosították a kormány által beterjesztett dokumentumot, viszont elvetették a DSS követelését, hogy Belgrád szakítsa meg a párbeszédet Pristinával és az integrációs tárgyalásokat az EU-val. Nacionalista retorikájával a DSS gyakorlatilag egyedül maradt a parlamentben.
Nem fogadják el Koszovó függetlenségét
Az ellenzéki Demokrata Párt (DS) követelésére a kormány előzőleg feloldotta a dokumentum titkosságát, amely lényegében Belgrád eddig álláspontjával összhangban kimondja, hogy Szerbia nem fogadja el és sosem fogja elfogadni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A dokumentum szerint a belgrádi–pristinai párbeszédnek, illetve a Koszovó jogállásra vonatkozó bármifajta – ideiglenes vagy végleges – rendezésnek összhangban kell lennie a szerb alkotmánnyal, illetve az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozatával (mindkét dokumentum Szerbia elidegeníthetetlen részévé nyilvánítja Koszovót és autonómiát irányoz elő számára az ország határain belül).
Szerbia európai jövője
A belgrádi tárgyalási platformot körvonalazó dokumentum követeli a koszovói szerb közösség jogainak védelmét, ugyanakkor kimondja, hogy a szerb kormánynak folytatnia kell az eddig nyélbe ütött – a koszovói szerbek körében népszerűtlen – belgrádi–pristinai megállapodások végrehajtását, tárgyalások útján kell törekedni a tartós rendezésre, valamint azt is, hogy Belgrád kész további engedményeket tenni. A párbeszédnek a koszovóiak jólétét, a térségbeli béke és stabilitás, illetve Szerbia és a régió európai jövőjét kell szolgálnia – áll a határozatban.
Ivica Dacic kormányfő még a parlamenti vita előtt cáfolta azokat a széles körben terjedő híreszteléseket, hogy a dokumentum megnehezítené a Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait. Rámutatott arra, hogy a dokumentumban Szerbia először ismeri el egy koszovói albán etnikai hatóság létezését.
Ezért támogatták a magyarok
A parlamenti vita során Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője közölte, hogy pártjának képviselői támogatni fogják a dokumentumot, elsősorban nem a szövege miatt, hanem azért, mert Tomislav Nikolic államfő és Ivica Dacic miniszterelnök újfajta Koszovó-politikát folytat, és bátorságot tanúsít, Szerbia pedig kezd szembenézni a valósággal. A politikus közölte, hogy teljes mértékben támogatja a koszovói szerbek autonómiáját, habár nem minden részlet világos számára.
„Ha valaki megérti a szerbeket ebben a nehéz történelmi pillanatban, hát azok a magyarok, mivel Magyarország 1920-ban elveszítette területének egy részét, és azóta a magyarok harmada Magyarország területén kívül él. Habár tiszteletben tartjuk Szerbiát, mint országunkat, több generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy begyógyuljanak a sebek, ha ez egyáltalán lehetséges, és ezt a legnagyobb jóindulattal mondom” – idézte a Pásztor Bálintot a Tanjug hírügynökség.