A döntő körbe Milos Zeman volt miniszterelnök és Karel Schwarzenberg külügyminiszter kerültek, miután a két hete lezajlott első fordulóban a kilenc jelölt közül ők kapták a legtöbb szavazatot. Zemanra a választók 24,2 százaléka, míg Schwarzenbergre 23,6 százaléka szavazott. A legutolsó országos felmérés szerint a második fordulóban 54 százalék Zemanra, 46 százalék Schwarzenbergre szavazna. Helyi megfigyelők és a sajtó szerint azonban mindkét jelöltnek lényegében egyformák az esélyei a győzelemre. Zemant elsősorban a baloldal és az idősebbek támogatják, míg Schwarzenberget a jobboldal, a civil szféra és a fiatalok.
Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. A voksolás hagyományosan kétnapos, pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni. A második fordulóban a két jelölt közül az lesz a köztársasági elnök, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többséget. Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlament általi elnökválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra.
Miután azonban a parlamenti elnökválasztásokat az elmúlt két évtizedben sorozatos botrányok kísérték, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek – és több esetben önjelöltek – sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, vagyis ötvenezer választó aláírásának összegyűjtését vagy húsz képviselő, illetve tíz szenátor támogatásának megszerzését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!