A vállalat a fukusimai atomerőmű közelében lévő irodájában is fogadja az ügyfeleket. Harmincan foglalkoznak a kártérítési ügyekkel, a cég egyik alelnöke is. A TEPCO csak tavaly októberben ismerte el, hogy felelősség terheli a fukusimai atomerőműben történt tragédiáért, figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat, és összejátszott az állami felügyelettel. Ezt megelőzően a cég visszautasított minden bírálatot. A kártérítésekkel is csak azt követően kezdett el foglalkozni, hogy heves kritikák érték az ügyek intézésének módja, illetve a sugármentesítés lassúsága miatt.
Simokobe Kazuhiko, a TEPCO elnöke pénteken a cég 80 vezetőjének társaságában ígéretet tett arra, hogy kettőzött erőfeszítéseket tesznek a helyreállítás érdekében.
Újra atomenergia?
Hiányosságokat találtak a japán nukleáris felügyelő hatóságok több mint tíz atomreaktor tűzvédelmi rendszerében, amelynek következtében több évet késhet az újraindításuk.
Közel két évvel a fukusimai reaktorbaleset után az újabb biztonsági intézkedések szükségessége miatt a szigetország 50 atomreaktora közül 48 nem üzemel. Az atombiztonsági hatóság azután foglal állást a létesítmények biztonságáról, hogy tanulmányozza a földrengési kockázatokkal kapcsolatos újabb adatokat.
Az új konzervatív kormány, amely balközép elődjéhez képest jobban hajlik az atomenergia alkalmazására, közölte: engedélyezi azoknak a reaktoroknak az újraindítását, amelyeket az atombiztonsági felügyelet biztonságosnak talál.
Elkerülhető lett volna
A társaság egy korábbi közleménye szerint a reaktorok üzemeltetési költségeinek leszorítására összpontosítva elhanyagolta a biztonsági és katasztrófamegelőzési fejlesztéseket. A vállalat szóvivője akkor, külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján azt is elismerte: igazak egy korábbi kormányzati vizsgálat azon állításai, miszerint a TEPCO összejátszott az atomipart felügyelő kormányzati szervekkel a biztonsági hiányosságok elfedésére.
Egy szakértői vizsgálat szerint a cég nem készült fel egy esetleges súlyos természeti katasztrófára, mert a veszélyét elhanyagolhatónak tartotta. A jelentés arra is rámutat, hogy a nemzetközi szabványok és irányelvek betartásával elkerülhető lett volna az atomerőmű-baleset.
A fukusimai katasztrófa
Fukusimában a 2011. március 11-én bekövetkezett földrengés és az azt követő szökőár romboló hatásai – az elmulasztott biztonsági intézkedések miatt – súlyos nukleáris üzemzavarok és -balesetek sorozatát indították el. A 9,0-es erősségű földrengést folyamatos utórengések követték, előfordult köztük 5,8-es és 7,4-es erősségű is.
A földrengés utáni szökőár következtében megrongálódott Fukusima I. atomerőmű balesete a második legsúlyosabb katasztrófa volt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után: 160 ezer embert kellett kitelepíteni a sugárszennyezett térségből, amelynek egy része lakhatatlanná vált. A megrongálódott reaktorok lebontása várhatóan mintegy negyven évig tart.
