A Mainicsi Simbun című napilap a Nukleáris Szabályozó Hatóság és az ipari minisztérium illetékeseire hivatkozva azt írta, hogy ezeknél a reaktoroknál a kábelek gyúlékonyak, illetve nagyon sűrűn vannak elhelyezve a különböző berendezések, s így a tűz gyorsan átterjedhet közöttük. A tárca vizsgálatot indított az ügyben, az atombiztonsági hatóság pedig rövidesen ellenőrzi az érintett atomreaktorokat üzemeltető áramszolgáltató cégeket.
A lap szerint az újraindítás egyes reaktoroknál a szükséges felújítási munkák miatt több évet is késlekedhet. Ha a munkák túl költségesnek bizonyulnak, a reaktorokat várhatóan nem indítják újra és lebontják.
Szombaton látogatást tett a pusztító szökőár által tönkretett fukusimai létesítményben Abe Sindzó, az új japán miniszterelnök. A politikus kiállt az atomenergia további felhasználása mellett.
A földrengés által kiváltott szökőár 2011 márciusában Fukusimában soha nem látott károkat okozott. A katasztrófában több ezren meghaltak.
Majdnem az összes atomreaktort leállították
Közel két évvel a fukusimai reaktorbaleset után az újabb biztonsági intézkedések szükségessége miatt a szigetország 50 atomreaktora közül 48 nem üzemel. Az atombiztonsági hatóság azután foglal állást a létesítmények biztonságáról, hogy tanulmányozza a földrengési kockázatokkal kapcsolatos újabb adatokat.
Az új konzervatív kormány, amely balközép elődjéhez képest jobban hajlik az atomenergia alkalmazására, közölte: engedélyezi azoknak a reaktoroknak az újraindítását, amelyeket az atombiztonsági felügyelet biztonságosnak talál.
A 2011. március 11-én a földrengés utáni szökőár következtében megrongálódott Fukusima I. atomerőmű balesete a második legsúlyosabb katasztrófa volt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után: 160 ezer embert kellett kitelepíteni a sugárszennyezett térségből, amelynek egy része lakhatatlanná vált. Az itteni, megrongálódott reaktorok lebontása várhatóan mintegy negyven évig tart.
