Meglehetősen izgalmas kormányalakítási tárgyalások előtt áll Izrael, ahol kedden tartanak előre hozott parlamenti választást. Bár a voksolást minden bizonnyal a Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud-Jiszráel Béténu jobboldali pártszövetség fogja megnyerni, de hogy kivel fog majd kormányozni az egyelőre roppant kérdéses. Az izraeli pártrendszer meglehetős töredezettségéért többek között a kétszázalékos parlamenti küszöb a „felelős”, valamint a tisztán listás választási rendszer.
„Az, hogy mi fog történni a választások után, az lényegesen érdekesebb lesz, mint maga a voksolás” – erről már Ofer Kenig politikai elemző beszélt. Felmérések szerint a Likud-szövetség 32-35 mandátumot szerez majd a 120 fős Knesszetben, így körülbelül még ugyanennyi szavazatra lesz szüksége Netanjahunak, hogy megkezdhesse a harmadik ciklusát. A második helyre a legesélyesebb a Munkapárt, amely 17 mandátumra számíthat, azonban az alakulat már korábban jelezte, hogy nem kíván koalíciót kötni Netanjahuékkal.
Ritka jelenség
A miniszterelnök mozgásterét mindenképpen növeli, hogy a politikai élet többi szereplője nem utasította el ilyen határozottan a közös kormányzásban való részvételt. Netanjahu a várakozások szerint a 2009-es helyzethez hasonlóan a megerősödő ultraortodox zsidó pártokkal próbál majd megállapodni, ami egyáltalán nem lenne meglepetés, mivel az utóbbi négy évben is viszonylag stabilan működött a kabinet, ami az izraeli politikai életben meglehetősen ritka jelenség.
A legújabb felmérések szerint a jobboldali pártokkal kötött Likud – Jiszráel Béténu-koalíciónak nagyon szűk többsége lenne, ami mindenképpen megnehezítené a kormány mozgásterét a mostani roppant bonyolult helyzetben. Belpolitikai színtéren az új kabinetnek csökkentenie kell az elszabaduló költségvetési hiányt, amelyet például a ciszjordániai telepeknek juttatott források megvonásával lehetne végrehajtani, de az ultraortodox pártok számára ez elfogadhatatlan.
A sarokkő
Netanjahunak ha nem sikerül a jobboldali alakulatokkal megállapodni, akkor még nyitva van előtte a centrista alakulatokkal való koalíciókötés. A középen álló erők közül a Cipi Livni volt külügyminiszter által alapított Mozgalom párt, a Kadima, valamint a Jair Lapid újságíró által alapított Jes Atid bár sok esetben kritikus a mostani kormánnyal szemben, bizonyos feltételek mellett hajlandóak lennének a közös kormányzásra.
Egy szélesebb koalíció létrehozása azért is lenne szerencsés Netanjahu számára, mert a következő években komoly megszorításokra lesz szükség, hogy az izraeli gazdaság versenyképességét megőrizzék. A koalíciókötés egyik sarokköve a palesztinkérdéshez való viszonyulás lehet: míg a centrista erők mindenképpen tárgyalásokat kezdenének, addig a Naftali Bennett vezette Zsidó Haza ellenez minden kétállami megoldást, és Ciszjordánia egy részének annektálását követeli.
„Netanjahunak el kell dönteni milyen koalíciót szeretne, döntenie kell Bennett és a jobboldal, illetve a centrista–balközép erők között” – hangsúlyozta Tamir Séfer politikai elemző. Az teljesen biztos, hogy a középen álló erők nem fognak belemenni egy olyan kormányba, amelyben Bennett is részt vesz, mivel ebben az esetben a békefolyamat minden bizonnyal léket kapna, tette hozzá.
