Párizs visszafoglalná egész Malit

A párizsi kormány Mali területének „teljes visszafoglalását” tűzte ki célul, az ország északi részében az iszlamisták ellen indított francia intervencióban részt vevő alakulatok vasárnap megerősítették hadállásaikat.

2013. 01. 21. 14:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A cél Mali teljes visszafoglalása. Nem hagyunk meg ellenállási gócokat” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter. Hozzátette: reméli, hogy a többnemzetiségű nyugat-afrikai haderő gyorsan fel tudja váltani a francia erőket. Eközben vasárnap Németország, Oroszország és Kanada is reagált a nyugat-afrikai regionális gazdasági közösség (ECOWAS) felhívására, miszerint az országok nyújtsanak logisztikai és pénzügyi támogatást a szervezetnek az általa felállítandó katonai erő missziójához.

Mi a cél?

Repedezik viszont az a nemzeti konszenzus, ami a tíz nappal ezelőtt kialakult a Maliban indított francia katonai intervenció körül kialakult. „Franciaország elszigetelődése nagy probléma, ez a központi kérdés” – mondta a BFM hírtelevízióban Jean-Francois Copé. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) főtitkára arra utalt, hogy Franciaország egyelőre csak egyedül avatkozik be Maliban. Hozzátette: „Sajnálom, hogy nem volt (előzetesen egy) nemzetközi konferencia”. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint tisztázni kellene, hogy mik pontosan Franciaország céljai Maliban. „A terrorizmus elleni harc? A térségben uralkodó terrorizmus ellen? Lehetséges így Mali egyesítése?” – sorolta kérdéseit Copé.

Berlin – amely korábban már a térségbe küldött két szállító repülőgépet – most pénzügyi segítséget ígért január végére, amikor Addisz-Abebában adományozói konferenciát tartanak. Vezető politikusok nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy Berlin hamarosan növeli az akcióhoz nyújtott támogatást, de harcoló egységeket nem küldenek Maliba. Ezt a választók sem támogatják, egy vasárnap megjelent felmérés szerint a lakosság 59 százaléka ellenzi, hogy német csapatokat vessenek be a nyugat-afrikai országban. Oroszország felajánlotta, hogy a helyszínre szállítja a francia katonákat és eszközeiket, Kanada pedig az afrikai erők szállítását vállalta.

Tovább nyomulnak

Időközben a mali hadsereg katonái harcok nélkül bevonultak hétfőn az ország középső részén lévő Diabaly településre, amelyet korábban elfoglaltak az iszlamista fegyveresek a déli irányú előnyomulásuk során. A mali erőkkel együtt francia páncélozott szállító harcjárművek is érkeztek a városba, amely egy hete került a szélsőségesek kezére. A lakosok szerint az iszlamisták közül többen feladták jellegzetes ruházatuk viselését, hogy elvegyülhessenek a helybéliek között, mások bevették magukat a bozótba, lebombázott, kiégett terepjáró gépkocsikat hagyva hátra.

A térség francia parancsnoka felhívta a katonák figyelmét, hogy számolni kell elrejtett aknákkal és más hátrahagyott csapdákkal. A francia légierő hétfőn, az intervenció 11. napján is támadott iszlamista hadoszlopokat, amelyek Timbuktu felé vonulnak vissza. A légierő ott, és Gao városnál is igyekszik szétzilálni az iszlamistákat, és megakadályozni, hogy ellentámadást indítsanak.

Burkina Fasóból már úton van Maliba az első 150 katona abból az 500-ból, amelyet az ország ígért a közös afrikai haderőbe - közölte hétfőn a vezérkari főnök. A nemzetközi haderő tervezett 5500 katonájából még csak kevesebb mint 200 érkezett Bamakóba. Létszámuk a tervek szerint január 26-ra eléri a 2 ezer főt, és néhány héten belül átveszik a harci feladatokat Maliban a francia hadseregtől. Vasárnap Niono és Sévaré városokban foglaltak hadállásokat a franciák.

Hosszú távú elköteleződés

Marsai Viktor történész szerint a nyugati országok szerepvállalása Maliban várhatóan hosszú távú elköteleződés lesz, és a válság csak átfogó erőfeszítésekkel rendezhető megnyugtatóan. „Az eddigi tétlenség után” a nemzetközi közösségnek újult erővel kell hozzálátnia a belpolitikai rendezés, valamint a kormányzat és a tuaregek kiegyezésének segítéséhez, a hadsereg és a terrorellenes harc újjászervezéséhez, a stabilitás szükség esetén fegyveres biztosításához, továbbá a jó kormányzás támogatásához – mutatott rá a történész a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Marsai kifejtette, a francia alakulatok mali intervenciójának megindítása a politikusok és szakértők egyöntetű vélekedése szerint létfontosságú volt, hogy megakadályozzák a nyugat-afrikai ország szétesését és a radikális iszlamista csoportok további rohamos erősödését. A franciák és az iszlamisták közötti szárazföldi harcok rövid távon biztosan francia sikereket hoznak – vélekedett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.