A testület végrehajtó bizottsága – Mahmúd Abbász elnök vezetésével – egyebek között a múlt héten tartott izraeli választások eredményeit, illetve azoknak a palesztin–izraeli viszonyra gyakorolt hatását tekintette át rámalláhi ülésén.
Az ezt követően kiadott közlemény szerint „a béketárgyalások megmentéséhez komoly politikai folyamat elindítására” van szükség, ez viszont „megköveteli, hogy a következő izraeli kormány politikájában radikális változás következzék be” a jelenlegiéhez képest.
Netanjahu csak feltétel nélküli tárgyalást fogad el
Abbász korábban az izraeli telepépítések leállítását és az 1967-es határvonalak elismerését szabta feltételül a tárgyalások újraindításához, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azonban elutasította ezt, és hangoztatta, hogy csak előfeltételek nélküli tárgyalásokat fogad el.
Izraelben a múlt heti előre hozott parlamenti választásokon a Netanjahu vezette jobbközép Likud és a jobboldali nacionalista Jiszráél Béténu párt közös listája szerezte a legtöbb szavazatot, de eközben jelentősen megerősödött a centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt.
Palesztina az Egyesült Államokat bírálta
A keddi palesztin közlemény kitér arra is, hogy egyes nagyhatalmak, köztük mindenekelőtt az Egyesült Államok, „csak szóban ellenzik Izrael praktikáit, valamint rasszista és gyarmatosító politikáját, ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsát akadályozzák abban, hogy e politika ellen ható határozatokat fogadjon el”.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kedden úgy vélte, az izraeli választási eredmények „inkább megnyitják, mint bezárják az ajtót” a békefolyamat újraindítása előtt.
Izrael pénzt utal Palesztinának
Izrael részben feloldotta szerdán a palesztinoknak szánt pénzek zárlatát: Benjámin Netanjahu miniszterelnök 400 millió sékel átutalását engedélyezte a Palesztin Nemzeti Hatóságnak. A miniszterelnöki hivatalból származó források szerint Netanjahu azért hozta ezt a döntést, hogy enyhítsen a palesztin autonóm területek gazdasági gondjain. Hangsúlyozták, hogy a vámbevételekből és adókból származó pénzek egyszeri kifizetéséről van szó.
A pénzátutalások Washington által is szorgalmazott ügye Netanjahu és Tony Blair hétfői, jeruzsálemi találkozóján merült fel a The Jerusalem Post című angol nyelvű újság internetes honlapja szerint. Blair a közel-keleti rendezést szolgáló „kvartett” (az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország) képviselője.
Kormányzati források elutasították azt a feltételezést, hogy bizalomépítő intézkedésről lenne szó, amelyet az izraeli választások utáni megváltozott politikai helyzet tesz szükségessé. Netanjahu környezetében azt is cáfolták, hogy a lépés kapcsolatban állna a koalícióépítő törekvésekkel az izraeli–palesztin tárgyalások felújítását követelő Jes Atíd párttal.
A döntés felülírta a külügyminiszter kijelentését
Netanjahu döntése felülírta Avigdor Liberman külügyminiszter december 10-i kijelentését, miszerint Izrael a következő négy hónapban egy sékelt sem utal át a Palesztin Hatóságnak. Liberman szerint a palesztinok 6 milliárd sékellel (mintegy másfél milliárd dollárral) tartoznak Izraelnek, ebből 900 millió sékelt az elmaradt elektromosáram- és vízszámlák tesznek ki, 700 millió pedig a nyáron a hatóságnak a fizetések folyósítására átadott előleg.
Izrael tavaly novemberben, a palesztin területek ENSZ-béli státuszának magasabb szintre emelése után állította le a palesztinoknak szánt pénzek átutalását, illetve döntött a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepek bővítéséről.
