A vád szerint a 41 éves Bozidar Kuvelja egy boszniai szerb különleges rendőrségi alakulat tagjaként 1995 júliusában, a boszniai háború végnapjaiban a kelet-boszniai Srebrenica közelében, Kravicánál részt vett muzulmánok lemészárlásában. A bíróság emberiesség elleni bűncselekményben találta bűnösnek, de felmentette a népirtás vádja alól. Az indoklás szerint nem lehetett bizonyítani minden kétséget kizáróan, hogy Kuvelja tisztában volt azzal, hogy az öldöklés legfőbb elkövetőinek célja a népirtás volt.
Mészárlás a magtárban
Kuvelja a Szarajevó melletti hegyről elnevezett, hírhedt Jahorina zászlóaljban szolgált. Az alakulat tagjai 1995. július 13-án délután 200-300 muzulmán férfit és fiút tereltek össze és zártak be egy magtárba, majd később kézigránátokat hajítottak be közéjük, és különféle fegyverekből tüzet zúdítottak a csűrben összezsúfoltakra. A mintegy 70-100 túlélőt és a sebesültet ezután orvosi segítséget ígérve kicsalták, arra kényszerítették őket, hogy szerb nacionalista dalokat énekeljenek, majd ismét golyózáport zúdítottak rájuk – emlékeztetett a történtekre Jasmina Kosovic elnöklő bíró.
Az esetről először három túlélő számolt be a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszéken Radislav Krstic volt boszniai szerb hadtestparancsnok perében. A tábornokot 2001-ben 35 év szabadságvesztésre ítélték.
A boszniai háború egyik legsötétebb eseménye
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.
A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.
