NATO-körökben korábban azt feltételezték, hogy ezen a védelmi miniszteri ülésen már dönthetnek is az új misszió létrehozásáról. Az amerikaiak azonban – állítják diplomáciai források – még nem döntötték el, hogy hány katonával akarnak Afganisztánban maradni 2015-től.
„A tervezési szakaszban vagyunk” – mondta Rasmussen. Korábbi médiaértesülések szerint amerikai részről az a szándék, hogy tízezernél többen nem maradnak majd a közép-ázsiai országban. E létszámnak mintegy a fele az afgán fegyveres erők kiképzését végezné majd, a többiek pedig maguknak a kiképzőközpontoknak és egyéb létesítményeknek a biztonságáról gondoskodnának, illetve tanácsadói tevékenységet látnának el.
Az atlanti szövetség brüsszeli központjában azonban az utóbbi időben úgy hírlik, hogy az amerikaiak már csak „néhány ezer” fős afganisztáni kontingenst terveznek 2015-től.
„Van még egy kis időnk. Arra számítok, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik a NATO vezette kiképzőmisszió méretéről” – fogalmazott Rasmussen.
Az mindenesetre a NATO deklarált célja, hogy 2014 végétől az egész országban az afgán kormányerők irányítsanak és hajtsanak végre minden szükséges harci műveletet.
A csütörtök-pénteki brüsszeli miniszteri tanácskozás fő témája Afganisztán mellett a védelmi képességek fejlesztése, a tavaly májusi chicagói NATO-csúcson kitűzött védelmi feladatok teljesítésének áttekintése. Az atlanti szövetség tagországainak védelmi tárcavezetői pénteken találkoznak az ukrán védelmi miniszterrel. Ilyen szintű találkozó 2010 nyara óta nem volt NATO–ukrán viszonylatban.
A brüsszeli megbeszélésen Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.
