Ahol fontosabb a demokrácia, mint a gazdasági növekedés

Németországban a lakosság számára fontosabb a demokratikus intézmények működőképessége és a magas foglalkoztatottság, mint a gazdasági növekedés.

A felmérést azzal összefüggésben végezték el, hogy a törvényhozás alsóháza, a Bundestag egy eseti bizottsága szakértők bevonásával kidolgozott egy új módszert a lakossági jólét mérésére. A három dimenzió és tíz mutató alapján mérő módszer abból a felismerésből született, hogy a hazai össztermék (GDP) alakulása önmagában nem nyújt kellően árnyalt képet a lakosság helyzetéről, ezért az anyagi szempontok mellett társadalmi és ökológiai szempontokat is be kell vonni a vizsgálatba.

A DIW a TNS Infratest közvélemény-kutató cég közösen azt vizsgálta, hogy az új módszertanba felvett mutatókat mennyire tartja fontosnak a lakosság. Ezt egy tízfokozatú skálán mérték. A legmagasabb értéket, átlagosan 9,4 pontot a demokratikus intézmények működőképessége érte el, míg a jólét második legfontosabb mutatójának 9,2 pontos átlaggal a magas foglalkoztatottság bizonyult.

A középmezőnyben, 8 pont körüli értékkel a klímavédelemre és a természeti sokszínűségre vonatkozó mutatók végeztek a lakossági értékítélet alapján. A GDP 7,4 ponttal az utolsó előtti helyre került, míg a sereghajtó a születéskor várható élettartam 6,6 pontos átlaggal.

Marco Giesselmann, a kutatás egyik vezetője szerint az adatokból kitűnik, hogy Németországban a jólétről és az életminőségről sokan nem az átlagjövedelem és gazdasági növekedés alapján alkotnak véleményt. A politikának ezért el kell fogadnia, hogy „az embereknek más igényei és elvárásai is vannak, és mérhetővé kell tennie ezeket a szempontokat” – emelte ki Giesselmann a DIW közleménye szerint.

A 16 politikusból és 16 szakértőből álló parlamenti bizottság által a társadalmi jólét mérésére kidolgozott módszer első dimenziója az anyagi jólét. Ennek feltáráshoz a GDP alakulása – vagyis abszolút értékének és a vizsgált időszakot megelőző periódusokhoz viszonyított változás – mellett vizsgálják az államadósság alakulását is, mert ez mutatja meg, hogy mekkora az állam mozgástere. Vizsgálják továbbá a jövedelem eloszlását is, hogy láthatóvá váljanak az anyagi helyzet alapján kirajzolódó társadalmi rétegződés változásai is.

A második a társadalom és részvétel elnevezésű dimenzió, amelyhez négy mutató tartozik. Az első a foglalkoztatottsági ráta, amely a bizottság pontosan mutatja a munkaerő-piaci helyzetet, mint a munkanélküliségi ráta, és az egységes számítási módszer révén nemzetközi összehasonlításra is alkalmat ad. A második mutató a születéskor várható élettartam, amely az egészségügyi helyzetről ad képet, a harmadik pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely a társadalom képzettségi szintjének alakulását tükrözi. A negyedik mutató a Világbank által kidolgozott, úgynevezett szólásszabadság és számonkérhetőség indikátor, amely a politikai szabadság és az államműködés átláthatóságának szintje alapján vizsgálja a társadalom helyzetét.

A harmadik, úgynevezett ökológiai dimenzióban három mutatóval jellemzik a lakosság jólétét. Az egyik mutató az országban honos madárfajok számának alakulása, a második a szén-dioxid-, a harmadik pedig a nitrogén-kibocsátás alapján mutatja meg, hogy milyen állapotban van a természeti környezet.