Az újság pénteki számában közölt írás a Fehér Ház szerdai jelentéséből indult ki, amely megerősítette, hogy a kormány meg kívánja védeni az amerikai vállalkozásokat, illetve azok biztonságát a más országokból érkező fenyegetésektől. A jelentés ugyan nem említette név szerint Kínát, de felsorolt 17, kereskedelmi titkok eltulajdonításával kapcsolatos esetet, amelyekben – a vád szerint – kínai vállalatok vagy magánszemélyek az elkövetők. A kínaiak érintettsége messze a legnagyobb a listán szereplő külföldi cégek és emberek sorában.
„Az effajta vádaskodások rossz hatással lesznek a kínai–amerikai viszonyra, s végül hiteltelenné teszik az amerikai kormányt és a médiát” – vélte Csou Si-csien, az amerikai–kínai kapcsolatokkal foglalkozó intézet vezető kutatója. Egyben emlékeztetett Ven Ho-Li amerikai tajvani kutató esetére, akit az 1990-es évek végén azzal vádoltak, hogy nukleáris robbanófejek technológiájának leírását adta tovább Kínának, de nyolc hónap fogság után – bizonyítékok hiányában – elengedték.
Csou attól tart, hogy a kínaiak elleni újbóli hacker- és kémvádak hátráltatni fogják a korszerű amerikai technológia eladását az országnak. Hozzátette, ha a „provokatív lépéseknek” ez lesz a következménye, a helyzet végül könnyen kereskedelmi háborúba torkollhat.
Vu Hszin-po, a sanghaji Fudan Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora az utóbbi napok történései kapcsán figyelemre méltónak találta, hogy az amerikai vállalatok, a média és a kormány mennyire összehangoltan, egymást támogatva építették fel a kínai kémgyanú, illetve -fenyegetés teóriáját. Emlékeztet a Mandiant amerikai információbiztonsági vállalat keddi jelentésére, amely egy titkos sanghaji katonai egységet feltételez az amerikai cégek és intézmények elleni hackertámadások mögött.
A Global Times e jelenségnek egy külön kommentárt szentelt, amelyben egyrészt kétségbe vonja az amerikai média függetlenségét, másrészt felveti, képes lenne-e a kínai közvélemény, a média és a kormány egymást támogatva fellépni a Kína számára fontos diplomáciai kérdésekben. A válasza: nem. Indoklása szerint a kínai vezetésnek nincs gyakorlata a közvéleménnyel és a médiával történő kölcsönös együttműködésben. Ez az oka annak is, hogy a más országokkal keletkező vitákról a kínaiak gyakran elsőként a külföldi médiából értesülnek – állapítja meg az átlagnál nyíltabb, nacionalista hangvételű írásoknak is helyet adó Global Times.
