Antonescu egyedüli jelölt volt a pártelnöki tisztségre, és a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg a PNL bukaresti kongresszusán. A politikus, aki egyben a román szenátus elnöke, szembesült bírálatokkal is, főleg a Calin Popescu Tariceanu volt liberális pártelnök és miniszterelnök neve által fémjelzett belső ellenzék részéről.
Tariceanu – aki négy évvel ezelőtt alulmaradt Antonescuval szemben a PNL elnöki tisztségéért folytatott küzdelemben – a kongresszus munkálatain javasolta például, hogy a 2014-es romániai államelnök-választás előtt a PNL-ben tartsanak szavazást arról, hogy ki lesz a párt államelnökjelöltje. Ez a pártkongresszuson Antonescu-ellenes fellépésnek minősült, hiszen a liberális pártban tényként kezelik, hogy az újraválasztott pártelnök mérkőzik meg 2014-ben a párt és a Szociálliberális Unió nevében az államelnöki tisztségért.
Tariceanu javaslata azonban végül nem kapta meg a megfelelő támogatást, és a kongresszus azt a vezetőségi csapatot szavazta meg elsöprő többséggel, amelyet Antonescu javasolt. Így a párt második embere Klaus Johannis, az erdélyi Nagyszeben szász polgármestere lett, akit első alelnöki tisztségébe választottak, miután a héten jelentette be, hogy belép a PNL-be. A liberálisok összesen 31 alelnököt választottak.
Antonescu beszédében kijelentette: célja az, hogy a PNL Románia egyik legnagyobb pártjává váljon, amely egyedül képviseli hitelesen a jobboldalt. A liberálisok a jobboldali szavazókért az ellenzéki Demokrata Liberális Párttal (PDL) harcolnak, amely tagja az Európai Néppártnak.
