Joe Biden hangsúlyozta: az Egyesült Államok a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé, de nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is. Iránról szólva kiemelte, hogy a teheráni vezetés atomprogramja körüli konfliktusban továbbra is van lehetőség diplomáciai megoldásra. Szíriával kapcsolatban kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnöknek távoznia kell. Münchenben tárgyalóasztalhoz ül a szíriai ellenzék képviselője vezető amerikai, orosz és ENSZ-politikusokkal – jelentették szíriai ellenzéki források.
Az Egyesült Államok Barack Obama második elnöki periódusában is az amerikai-orosz kapcsolatok javítására törekszik – mondta Joe Biden, fontosnak nevezve a két ország közötti együttműködést. Ugyanakkor utalt arra, hogy egy sor kérdésben eltérnek az álláspontok, így például továbbra sincs egyetértés a szíriai konfliktus és a NATO Európában kiépíteni tervezett rakétavédelmi pajzsának ügyében.
Az amerikai alelnök után felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter üdvözölte a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó ajánlatot. Úgy vélte, megérett az idő a „közös transzatlanti belső piac” kialakításához. Az egyezménynek rendelkeznie kell a kereskedelmi korlátok lebontása és a szabványok egységesítése mellett a befektetések és a szolgáltatások szabad áramlásáról is. A megállapodás így az Atlanti-óceán mindkét partján lendületet adhat a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.
Westerwelle Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek el kell fogadnia a közvetlen tárgyalásokra irányuló ajánlatot. A jelenleginél gyorsabb urándúsítást szolgáló berendezések üzembe állításáról szóló minapi bejelentés nem a megfelelő jelzés, ilyen lépések helyett inkább élni kell a tárgyalás lehetőségével – emelte ki a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy 2013 kulcsfontosságú év a konfliktus diplomáciai kezelésében.
Nem csökkenthetik a NATO európai tagjai a katonai kiadásokat 2014 után azzal az ürüggyel, hogy véget ért az afganisztáni küldetés – figyelmeztetett szombaton az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: az utóbbi tíz évben az amerikai részarány 63 százalékról 72 százalékra emelkedett a NATO összesített kiadásaiban, miközben a szövetség legtöbb európai tagja jelentősen visszafogta védelmi költségvetését. Ennek a politikának a folytatása vonzó lehetőségnek tűnik „a megszorítások korában”, pedig valójában a biztonságot veszélyeztető, rossz döntés. Az Egyesült Államok elköteleződését a NATO mellett csak „komoly európai hozzájárulással lehet biztosítani” – mondta a szervezet főtitkára.