Biden Európáért kötne megállapodást

Az Egyesült Államok minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az Európai Unióval – mondta Joe Biden amerikai alelnök szombaton.

GB
2013. 02. 02. 11:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Joe Biden hangsúlyozta: az Egyesült Államok a következő négy évben is nyit az ázsiai-csendes-óceáni térség felé, de nem az európai partnerek rovására, hanem éppen az ő érdekükben is. Iránról szólva kiemelte, hogy a teheráni vezetés atomprogramja körüli konfliktusban továbbra is van lehetőség diplomáciai megoldásra. Szíriával kapcsolatban kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnöknek távoznia kell. Münchenben tárgyalóasztalhoz ül a szíriai ellenzék képviselője vezető amerikai, orosz és ENSZ-politikusokkal – jelentették szíriai ellenzéki források.

Az Egyesült Államok Barack Obama második elnöki periódusában is az amerikai-orosz kapcsolatok javítására törekszik – mondta Joe Biden, fontosnak nevezve a két ország közötti együttműködést. Ugyanakkor utalt arra, hogy egy sor kérdésben eltérnek az álláspontok, így például továbbra sincs egyetértés a szíriai konfliktus és a NATO Európában kiépíteni tervezett rakétavédelmi pajzsának ügyében.

Az amerikai alelnök után felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter üdvözölte a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó ajánlatot. Úgy vélte, megérett az idő a „közös transzatlanti belső piac” kialakításához. Az egyezménynek rendelkeznie kell a kereskedelmi korlátok lebontása és a szabványok egységesítése mellett a befektetések és a szolgáltatások szabad áramlásáról is. A megállapodás így az Atlanti-óceán mindkét partján lendületet adhat a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Westerwelle Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek el kell fogadnia a közvetlen tárgyalásokra irányuló ajánlatot. A jelenleginél gyorsabb urándúsítást szolgáló berendezések üzembe állításáról szóló minapi bejelentés nem a megfelelő jelzés, ilyen lépések helyett inkább élni kell a tárgyalás lehetőségével – emelte ki a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy 2013 kulcsfontosságú év a konfliktus diplomáciai kezelésében.

Nem csökkenthetik a NATO európai tagjai a katonai kiadásokat 2014 után azzal az ürüggyel, hogy véget ért az afganisztáni küldetés – figyelmeztetett szombaton az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: az utóbbi tíz évben az amerikai részarány 63 százalékról 72 százalékra emelkedett a NATO összesített kiadásaiban, miközben a szövetség legtöbb európai tagja jelentősen visszafogta védelmi költségvetését. Ennek a politikának a folytatása vonzó lehetőségnek tűnik „a megszorítások korában”, pedig valójában a biztonságot veszélyeztető, rossz döntés. Az Egyesült Államok elköteleződését a NATO mellett csak „komoly európai hozzájárulással lehet biztosítani” – mondta a szervezet főtitkára.

Élesen bírálta a NATO és általában a Nyugat válságkezelési politikáját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián szombaton tartott előadásában. Lavrov kétségbe vonta, hogy az Észak-atlanti Szövetség helyesen közelíti-e meg a jelenlegi legfontosabb problémákat, úgy mint az arab tavasz, Szíria, Mali vagy Irán problematikáját. Figyelmeztetett annak a veszélyére, hogy a szíriai ellenzék az idő múlásával éppen azok ellen az országok ellen fordíthatja a fegyvereket, amelyektől kapta.

Az orosz diplomácia vezetője szorgalmazta, hogy állapodjanak meg a demokratikus reformok összehangolt támogatását célzó közös és egyértelmű szabályokról, de úgy, hogy ne kényszerítsenek senkire szabályokat vagy külső, idegen modelleket.

Nem kell közös hadsereg

Nem kell létrehozniuk az uniós tagországoknak egy közös hadsereget, hanem inkább jobban együtt kellene működniük egymással, az Európai Uniónak (EU) pedig a NATO-val – mondta a német védelmi miniszter pénteken a konferenciát megnyitó beszédében. Thomas de Maiziére szerint a közös európai hadsereg gondolata sokakat riaszt, ezért inkább az együttműködésre kell koncentrálni. Érdemes lenne például összehangolva használni a kapacitásokat a légi felderítés és a repülés közbeni tankolás vagy éppen a logisztika és a kiképzés területén – mondta a német védelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy az anyagi lehetőségek igen korlátozottak, az uniós országok ezért csak a hatékonyság fokozásával tudják növelni védelmi képességüket.

A 49. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára csaknem 90 országból érkeztek résztvevők a bajor fővárosba, köztük Joe Biden amerikai alelnök és a washingtoni szenátus tíz tagja, több mint tucatnyi ország – köztük Irán és Oroszország – külügyminisztere, nagyjából 10 kormányfő, csaknem 70 védelmi miniszter és több mint 50 vállalatvezető. Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli. A vasárnapig tartó informális tanácskozáson egyebek között a mali és a szíriai válságról, az iráni hatalmi törekvésekről, az euróövezeti válságról, a délkelet-európai és kaukázusi biztonsági helyzetről és az európai védelmi politika jövőjéről tartanak pódiumbeszélgetéseket, előadásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.