Százezrek gyűltek össze a római Szent Péter téren XVI. Benedek utolsó hivatalos, pápakénti, nyilvános programjára, a szerdai általános audienciára. A helyszínre pápamobilján érkezett meg a távozó Szentatya, majd miután körbejárta a hívek tömegét köszöntve, elfoglalta helyét a szabadtéri oltár előtt. Először egy szentírási szakasz hangzott el. A téren magyar zarándokokat is látni lehetett (legközvetlenebb kapcsolódás köztünk és a pápa között a két boldoggá avatás a 8 évben, Salkaházi Sáráé és Meszlényi Zoltáné), de a Cirill és Metód-évfordulóra rengeteg szlovák zarándok érkezett Rómába. A kamerák és a fotósok folyamatosan keresték a bíborosokat, a legfrissebb képeket kívánva rögzíteni esetleg arról a személyről, aki húsvétkor már a katolikus egyház feje lesz. Köztük van Erdő Péter is. A Szent Péter tér népe „Benedetto, Benedetto!”, ezt skandálta.
„Béke veletek!” A püspökök eme köszöntésével üdvözölte XVI. Benedek a téren állókat a mintegy 20 percesre nyúlt térkör után az oltár elől, majd Szent Pál kolosszei levelének egy részletét olvasták fel különböző világnyelveken, többek között arabul is, ami XVI. Benedek alatt lett a Vatikán egyik hivatalos nyelve.
A katekézis, vagyis a tanítás kezdetén a pápa először a megjelenést köszönte meg a híveknek, többször tapssal szakították félbe. Ezt követően Szent Pál szavait magyarázta. „Ebben a pillanatban kitárul a szívem, hogy átöleljem a világegyház minden részét” – fogalmazott a pápa. „A remény megnyit minket, és a mennyei Atya felé irányoz bennünket. Mindent és mindenkit belefoglalok az imádságomba.” Nyolc évvel ezelőtt e gondolatok voltak benne: „A Te szavadra kivetem a hálót, biztos vagyok benne, hogy vezetni fogsz engem”, így vállalta el a pápaságot 2005-ben. „Nyolc évvel később elmondhatom, az Úr közel volt hozzám.” „Sokszor úgy éreztem magam, mint egy tengeren hánykolódó hajón, de mindig tudtam, hogy ez a bárka nem az enyém, nem a miénk, hanem az Istené. És az Úr nem engedi, hogy elsüllyedjen ez a bárka. Soha nem voltam hiányában az Ő vigasztalásának. ( ) Olyan világban élünk, ahol az Úr a második helyre van téve. ( ) Szeretném, ha mindannyian éreznétek, hogy Isten szeret benneteket. Megmutatta, hogy szeretetének nincsen határa." Egy pápa sosincs egyedül Péter bárkájának kormányzásában, még ha az övé is az elsődleges felelősség is. Soha nem éreztem azt, hogy egyedül hordozom a terhét a szolgálatnak – mondta, hálát adva a bíborosok és a közvetlen munkatársak sokaságának. „Biztos és megbízható támasz voltak számomra." A pápa köszönetet mondott a tömegtájékoztatás munkatársainak is, kiemelve, hogy az egyház nem humanitárius szövetkezet.