Clinton: Erősíteni kell az amerikai befolyást

Az új világhoz újfajta architektúra kell – hangoztatta tárcavezetői minőségében elmondott utolsó hivatalos beszédében Hillary Clinton.

Clinton – aki a várakozások szerint pénteken adja át a hivatalát a szenátus által kedden jóváhagyott John Kerrynek – a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű kutatóintézetben tartott előadásában szükségesnek nevezte az amerikai befolyás erősítését a világon és védelmébe vette saját négyéves külügyminiszteri teljesítményét.

Megújult az amerikai külpolitika

A miniszter szerint az új világhoz szükséges új architektúrának inkább a világhírű építész, Frank Gehry szokatlan formavilágú és merész munkásságára kell hasonlítania, mint a klasszikus görög építészetre. „(Gehry) több alkotása esetlegesnek tűnik, de valójában azok nagyon is szándékosan formáltak és kifinomultak” – mondta Clinton.

Elmondta, hogy irányítása alatt az amerikai külpolitika az olyan hagyományos elemeket, mint a katonai erő és a több évtizedre visszanyúló szövetségek olyan új komponensekkel ötvözte, mint például a közösségi média alkalmazása. A diplomácia fokozottabban összpontosított a gazdaságra, a nők jogainak erősítésére és a regionális együttműködésre.

Hangsúlyozta, hogy hiba a régi és az új eszközöket egymást kizárónak tekinteni, a kétfajta elemrendszer kombinációját pedig „intelligens erőnek” (smart power) nevezte. „Amerika ma erősebb itthon, és nagyobb tiszteletnek örvend a világon, a globális vezető szerepünk ma erősebb alapokon áll, mint amilyeneket sokan korábban jósoltak” – hangoztatta a külügyminiszter, aki szerint az Egyesült Államok „nélkülözhetetlen”, és „tévednek”, akik úgy gondolják, hogy az ország hanyatlóban van.

Mi a „Clinton-doktrína”?

Amikor a „Clinton-doktrína” mibenlétéről kérdezték, a miniszter kijelentette, hogy az alapvetően hálózatépítés, más országok bevonása és az az elvárás, hogy ezek is „eljátsszák szerepüket a szabályokon alapuló globális rendben”. Hillary Clinton, aki 112 külföldi látogatásával tárcavezetői rekordot állított fel, kijelentette, hogy a külügyminiszterek többé nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak a legfontosabb fővárosokat keresik fel.

Clinton az Egyesült Államok Ázsia-politikájával kapcsolatban elmondta, hogy noha abban a katonai súlypont áthelyezése kapta a fő figyelmet, fontos helye van az energiapolitikának, a kereskedelemnek és a gazdasági diplomáciának, valamint a demokrácia és az egyetemes normák előmozdításának is. Az amerikai–kínai viszonyt „egyedülállóan következetesnek” nevezte, hozzátéve, hogy a „csendes-óceáni térség elég nagy mindannyiunk számára, és továbbra is üdvözölni fogjuk Kína felemelkedését – ha úgy dönt, hogy konstruktív szerepet fog játszani”.

Kihívások és kudarcok

A Közel-Keleten a miniszter szerint történt némi haladás. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Egyiptomban, Líbiában és Tunéziában kezdenek megkapaszkodni a születő demokráciák gyökerei, és hogy az amerikai csapatok hazatértek Irakból. A kihívások között a szíriai „mészárlást”, az iráni atomhatalmi ambíciókat és az észak-afrikai terrorfenyegetést említette. Mint mondta, a térségnek jó kormányzásra lenne szüksége.

Figyelmeztetett rá, hogy a szíriai polgárháborúba való iráni beavatkozás a konfliktusnak a térségre való szétterjedésével fenyeget, és bírálta Oroszországot a Bassár el-Aszad rezsimjének nyújtott pénzügyi és katonai támogatás miatt. Clinton elismerte, hogy az Egyesült Államoknak az ő külügyminisztersége alatt sem sikerült megértetnie magát a muszlim világgal. Ennek egyik példájaként hozta fel, hogy az al-Dzsazíra arab televízió továbbra is „következetesen negatív” képet fest Amerikáról.

A titkos atomfegyverprogrammal gyanúsított Iránnal kapcsolatban a miniszter azt hangoztatta, hogy a felkínált nemzetközi tárgyalások „ajtaja túl sokáig már nem maradhat nyitva”. Nem mondott pontosabb határidőt arra, mikor kell szerinte befejezettnek tekinteni a tárgyalási kísérleteket, de érzékeltette, hogy legfeljebb hónapokban gondolkodik.

Búcsúzik

Hillary Clinton, akinek utolsó hivatalos vendége csütörtökön José Antonio Meade mexikói külügyminiszter volt, péntek délután búcsúzik el a külügyminisztérium alkalmazottjaitól. Utódjául Barack Obama elnök eredetileg egy másik nőt szeretett volna kinevezni, Susan Rice ENSZ-nagykövet személyében, de az ő reputációját erősen megtépázták azok a bírálatok, amelyeket a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás nyomán tett nyilatkozataiért kapott. Rice napokkal az incidens után is arról beszélt, hogy a támadás nem előre kitervelt rajtaütés, hanem egy iszlámellenes film miatti tüntetés elfajulása volt.

Sajtóértesülések szerint Clinton eleve inkább Kerryt látta volna szívesen hivatali utódjaként. A távozó külügyminiszter, noha a közvélemény-kutatások szerint ő lenne a legesélyesebb arra, hogy 2016-ban a Demokrata Párt elnökjelöltje legyen, a héten úgy fogalmazott, hogy „nem hajlik” a dologra. A 65 éves politikus most inkább pihenéssel és memoárírással szeretne foglalkozni és több időt szeretne eltölteni a lányával, Chelsea-vel és a férjével, az egykori elnök Bill Clintonnal.

A leköszönő külügyminiszter munkatársai előtt szerdán elmondott búcsúbeszédében az egyetemes értékek és az amerikai érdekek védelmét, a biztonság növelését nevezte az amerikai diplomácia főbb hosszú távú céljainak. Idesorolta azt is, hogy „minél több embernek segítsenek a világ minél több részén”, hogy „istenadta” lehetőségeiket teljes egészében kihasználva tudjanak élni.