Az emberiesség elleni bűnökkel vádolt exállamfőnek azért kell felelnie, mert 2010-ben, miután nem ismerte el választási vereségét, hazájában polgárháború kezdődött, amelyben háromezren meghaltak, a menekültek száma pedig becslések szerint megközelítette az egymilliót. A négy hónapos erőszakban komoly szerepet játszottak a volt elnök utasítására cselekvő rendfenntartó erők. Az általuk elkövetett bűnök között a vádak szerint gyilkosság, nemi erőszak, civilek üldözése és más embertelen cselekedetek is szerepelnek.
Gbagbo ügyvédjei a keddi meghallgatáson amellett érveltek, hogy az ICC nem járhat el az ügyében, mert Elefántcsontparton is eljárást folytatnak ellene ugyanezen vádak miatt. A február 28-ig tervezett meghallgatás célja, hogy a bírák áttekintsék az ügyészség által összegyűjtött bizonyítékokat, és eldöntsék, hogy azok alapján megkezdhetik-e a per Gbagbo ellen.
A súlyos nemzetközi bűnesetek – mindenekelőtt emberiesség elleni vagy háborús bűnök – kivizsgálására 2002-ben létrehozott bíróság vádlottai között számos magas rangú politikus szerepel, de Gbagbo az első államfői rangú, aki meg is jelent a testület bírái előtt Hágában. Az ICC ügyészei korábban vádat emeltek Omar el-Besir szudáni elnök ellen is, ám ő nem hajlandó elismerni a hágai bíróság joghatóságát.
Az ICC eddig egy ügyben hozott ítéletet: tavaly nyáron tizennégy évi börtönre Thomas Lubanga kongói milíciavezért gyermekkatonák toborzása és bevetése miatt.
