A törvényszék megállapította, hogy az MFB nem tekinthető normál piaci körülmények között működő kereskedelmi banknak, 100 százalékos állami tulajdonban van, és állami szervek gyakorolnak fölötte ellenőrzést, ezért az MFB intézkedései „lényegében a magyar állam intézkedéseiként tudhatók be” – fogalmaz a bíróság közleménye. A testület szerint a gyárnak nyújtott hitelek „piacidegen” voltára utal az is, hogy azokat közvetlenül azt követően kapta meg az üzem, hogy a magyar állam nyilvánosan elkötelezte magát a cég megmentése mellett.
A testületnek nem kerülte el a figyelmét az a körülmény, hogy a Péti Nitrogénművek, Magyarország legnagyobb műtrágya-előállítója a pénzügyi válság kirobbanását követően, 2008 októberében leállította a termelését, majd ezután két hónappal a magyar kormány bejelentette, hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében megmenti a céget. Ezt követően az MFB állami kezességvállalás mellett, összesen 88 millió euró hitelt nyújtott a Péti Nitrogénműveknek, ami az Európai Bizottság szerint kimeríti az uniós jogot sértő állami támogatás fogalmát, ezért a támogatás leállítását és a már kifizetett pénz visszafizetését rendelte el. A brüsszeli testület értékelése szerint a cég a piacon elérhető kamatszinthez képest túl olcsón jutott a hitelekhez, ezzel pedig jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott.
Ezt a bizottsági határozatot támadta meg a Nitrogénművek az Európai Bíróság előtt, amelynek első fokon dönteni hivatott bírói testülete, a törvényszék a cég által felhozott valamennyi jogi érvet alaptalannak találta, a Nitrogénművek keresetét pedig elutasította. A bíróság ítéletében kimondja, hogy a Péti Nitrogénművek az uniós versenyszabályok megsértésével, olyan feltételek mellett jutott a kérdéses hitelekhez, amelyek elérésére a kereskedelmi bankoknál nem lett volna lehetősége. A vitatott hiteleket a cég 2011-ben előtörlesztette.
A törvényszék ítélete ellen két hónapon belül lehet fellebbezni.
