Az NFM ezt annak kapcsán közölte az MTI kérdésére, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította: a magyar hatóságok nem teljesítették egy 2001-es uniós irányelvből fakadó kötelezettségeiket. Egyfelől nem határozták meg a vasúti pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát biztosító feltételeket, másfelől nem fogadtak el olyan ösztönző intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra üzemeltetésével és használatával kapcsolatos költségek és díjak csökkentésére irányulnak.
A bíróság szerint az irányelv érvényesítése egy harmadik ponton is sérült: Magyarország nem biztosította azt, hogy a pályahálózat-működtetők által beszedett díjak megegyezzenek a vasúti szolgáltatások fenntartásához közvetlenül kapcsolódó költségekkel.
Az NFM ismertette: az uniós rendelkezés szerint „belátható időn belül a pályahálózat-működtető könyveiben a díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó többlet és az állami támogatás legalább egyensúlyban kell, hogy legyen az infrastruktúra költségeivel”. Ennek a feltételnek a teljesítése túlmutat az éves költségvetési ciklusokon – emelte ki a tárca.
Az uniós követelmények betartását jelentősen nehezítette, hogy az irányelvet a jelentősen fejlettebb és jobb állapotú nyugat-európai vasúti pályahálózatra szabták. Az előírást tartalmazó I. Vasúti Csomag elfogadása idején, 2001-ben ugyanis sem Magyarország, sem a hasonló állapotú vasúti infrastruktúrával rendelkező közép-európai államok nem voltak még az Európai Unió tagjai – tette hozzá válaszában a minisztérium.
Az infrastruktúra üzemeltetésével és használatával kapcsolatos költségek és díjak csökkentésére irányuló ösztönző intézkedésekkel, valamint a pályahálózat-működtetők által beszedett díjak és a vasúti szolgáltatások fenntartásához közvetlenül kapcsolódó költségekkel kapcsolatban az NFM azt hangsúlyozta: Magyarország már megfelel az elvárásoknak, bár valóban csak a kötelezettségszegési eljárásban megszabott 2009 őszi határidő után teljesítette a feltételeket.
