Angela Merkel erről Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közösen tartott ankarai sajtóértekezletén beszélt. Merkel, aki régóta „privilegizált partnerségi kapcsolatot” szorgalmaz Törökországgal a teljes jogú tagság helyett, leszögezte: „Nyílt végű tárgyalásokat folytatunk, vagyis nem tudjuk, milyen eredményre jutunk”. Törökország 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az unióval, de ezeken eddig alig történt előrehaladás, részben Ankarának az uniós tagállammal, Ciprussal való vitája, részben pedig a népes muzulmán ország felvételével szemben egyes tagországokban megnyilvánuló ellenérzések miatt.
Ankara a több tucat közül csak egy fejezetet zárt le a csatlakozási tárgyaláson. Nyolc témakörben az EU befagyasztotta a tárgyalásokat, mert Törökország nem hajlandó engedélyezni, hogy Ciprusról érkező hajók és repülőgépek igénybe vegyék a kikötőit és a repülőtereit. Franciaország Nicolas Sarkozy elnöksége idején öt témakörben blokkolta a tárgyalásokat, nemrégiben viszont jelezte, hogy szó lehet a folytatásról. Angela Merkel hétfőn megismételte, támogatja egy új fejezetet megnyitását a megrekedt EU–török tárgyalásokon.
Recep Tayyip Erdogan korábban arra figyelmeztetett, hogy a NATO-tagállam Törökország, a G20 tagja, a világ egyik leggyorsabb gazdasági növekedéssel büszkélkedő országa elveszítheti kedvét arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, ha 2023-ig, a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulójáig nem valósul meg ez a törekvése.
Erdogan nemrégiben azzal vádolta meg Németországot és más európai országokat, hogy nem tesznek eleget a török szélsőségesek és szakadár kurd lázadók kiadatására vonatkozó ankarai kérésnek. Németország minden tőle telhetőt megtesz a terrorizmus, a PKK elleni harcban – szögezte le Merkel a Törökország délkeleti részének elszakadásáért harcoló Kurdisztáni Munkáspártra utalva.
