Az ítéletet az a törvényszék hozta, amelyet a dakkai kormány 2010-ben hozott létre a háború alatti bűncselekmények kivizsgálására. A Dzsamaat-i-Iszlámi párt alelnökét a 20 vádpontból nyolcban – egyebek között tömeges gyilkosságok, nemi erőszak, kegyetlenkedés, gyújtogatás, fosztogatás – találta bűnösnek a törvényszék, közölte egy ügyész.
A vádlott ügyvédei nem voltak jelen az ítélet kihirdetésén, és mindvégig tagadták, hogy védencük elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket. Azt állították, hogy a vádak mögött politikai okok állnak. A pártvezetőnek 60 napja van arra, hogy fellebbezzen. A Dzsamaat-i-Iszlámi a várható ítélet elleni tiltakozásul csütörtökre országos általános sztrájkot hirdetett, de ez jórészt süket fülekre talált.
Szajadi a harmadik vádlott, akit a különleges törvényszék elítélt. A Dzsamaat további hét magas rangú vezetője ellen indult már per a háborúban elkövetett bűncselekmények gyanújával. A párt szövetségese a Haleda Zia volt miniszterelnök vezette fő ellenzéki erőnek. Zia a jelenlegi miniszterelnök, Sejk Haszina Vazed régi ellenfele, és komédiának nevezte a törvényszék tevékenységét. Több jogvédő szervezet, köztük a Human Rights Watch azzal vádolja a törvényszéket, hogy nem felel meg a nemzetközi szabványoknak, eljárási hibák vannak a működésében.
A Dzsamaat-i-Iszlámi a függetlenség ellen kampányolt a kilenc hónapig tartó háború idején. A pártot azzal vádolják a függetlenség hívei, hogy támogatta a pakisztáni katonákat a kegyetlenkedésben, sőt egyes esetekben részt is vett ilyen bűncselekményekben. Tagjai erőszakkal az iszlámra akarták téríteni a kisebbségben élő hindukat. A pakisztáni katonák helyi kollaboránsaikkal együtt hárommillió embert gyilkoltak le, és megerőszakoltak mintegy 200 ezer nőt – állítják.
Banglades születése az utolsó fejezete volt annak a folyamatnak, amelyben az indiai brit gyarmatot feldarabolva 1947-ben megalakították a független Indiát és Pakisztánt. Pakisztán területileg elkülönülő keleti részéből 1971-ben jött létre Banglades, miután India katonailag beavatkozott a Kelet-Pakisztán függetlenségét követelők oldalán.
