A hat hónapja megválasztott államfő az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a tengerparti falvak vezetőinek közreműködésével közvetlen módon is tárgyalni tudnak a kalózokkal. „Véget kell vetni a kalózkodásnak” – szögezte le az államfő, akinek törvényes megválasztásával minden korábbinál reményteljesebben felmerült a normalizálás esélye a két évtizede polgárháború dúlta kelet-afrikai országban.
Hasszán Sejk Mohamud a nemzetközi közösséghez kíván fordulni segítségért, hogy más megélhetési forrást biztosíthassanak a jelenleg kalózok „alkalmazásában” álló több száz fiatalnak. Az államfő hozzátette: egyes kalózvezérekkel, akiket az Interpol is köröz, nem tárgyalnak, rájuk nem vonatkozna a tervezett amnesztia.
A jogállam hiányát kihasználva a kalózkodás a 2000-es évek közepe óta virágzik Szomáliában, még ha az Ádeni-öbölbe felvonultatott nemzetközi tengerészeti erő és a fegyveres őrök alkalmazása a kereskedelmi hajókon vissza is szorította némileg a jelenséget.
Az államfő elsődleges feladatának nevezte egy valódi állam felépítését, holott az ország jelentős részei továbbra is fegyveres milicisták kezén vannak, s így kicsúsznak az ellenőrzése alól, nem beszélve az ország déli részén található, az al-Kaidával kapcsolatban álló iszlamisták ellenőrizte déli mezőgazdasági területekről. Az elnök többek között az országát sújtó nemzetközi fegyvereladási embargó feloldását kéri az ENSZ-től, ami nélkül nem lehetséges működőképes biztonsági erők felállítása.
„Ez az első alkalom, hogy egy szomáliai elnököt nem csak a politikai túlélése érdekel, de az országával is törődik” – mondta Michele Cervone d\'Urso, az Európai Unió szomáliai különmegbízottja, aki szerint „Szomália most első ízben mintaországgá válhat, mert igen kedvező a változások dinamikája”.