Egy titkos törvényességi felmérésben, amely az Egyesült Államok egyre nagyobb kibernetikai fegyverarzenáljának használatáról szólt, arra a megállapításra jutottak, hogy Barack Obama elnöknek jogában áll elrendelni megelőző kibertámadást, ha az országnak bizonyítéka van arra vonatkozóan, hogy külföldről súlyos internetes támadás fenyegeti – közölte hétfőn meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva a The New York Times.
Támadhatnák Amerikai ellenségeit
A lap szerint az amerikai kormányzat a következő hetekben hagyja jóvá azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák majd a haderőnek, hogy hogyan védekezhet vagy lendülhet ellentámadásba egy jelentősebb kibertámadás esetén. Az új irányelvek szabályozni fogják azt is, hogy a hírszerző szolgálatok potenciális támadásra utaló jelek után kutatva milyen esetekben kutathatnak át távoli számítógépes hálózatokat, vagy – elnöki jóváhagyás esetén – hogyan támadhatják romboló kódokkal Amerika ellenségeit abban az esetben is, ha a szóban forgó ellenséggel az ország nem áll nyílt háborúban.
Az amerikai védelmi minisztérium a többszörösére akarja növelni az internetes bűnözés ellen küzdő katonai és polgári szakszemélyzet létszámát. A The Washington Post magas rangú védelmi illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon tervei szerint a következő években a jelenlegi 900-ról 4900-ra emelik a kiberparancsnokságon dolgozó szakemberek létszámát. Egy meg nem nevezett kormányzati tisztségviselő megerősítette, hogy a parancsnokság jelentős bővítést tervez, de a lap által idézett számról azt mondta, hogy még nincs döntés róla.
A The New York Times szerint a kibernetikai hadviselésre vonatkozó szabályok, csakúgy, mint azok, amelyek a drónokkal folytatott hadviselésre vonatkoznak, titkosak lesznek. Megalkotásukban kulcsszerepe volt az elnök terrorelhárítási tanácsadójának, John O. Brennannak, aki hamarosan a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójává lép elő, ha jelölését a szenátus jóváhagyja. A lap emlékeztetett arra, hogy a Pentagonon belül nemrég kiberparancsnokság alakult, és hogy a számítógépes hálózatok elleni hadviselésre szánt keretek abban az esetben is nőni fognak, ha a katonai büdzsé összességében zsugorodik.
A kiberháború munkamegosztása
Az új kiberpolitikai irányelvekre nagy hatást gyakorolt a terrorelhárítás gyakorlatának az elmúlt évtizedben végbement fejlődése. A kiberhadviselésre ugyanaz a munkamegosztás lesz jellemző, mint a terrorelhárításra: a haderő a nyílt műveleteket folytatja le a hadviselés szabályai szerint, a hírszerző szervek pedig titkos dróntámadásokat és kommandós akciókat hajtanak végre olyan területeken, amelyeket hivatalosan nem minősítettek háborús övezetnek.
A lap szerint Obama eddig egyetlen alkalommal, első elnöksége elején hagyta jóvá kibernetikai fegyverek bevetését: az akció célpontjában az iráni urándúsító létesítmények számítógépes hálózatai álltak. Az Olimpiai Játékok fedőnevű műveletet még George W. Bush elnöksége alatt a Pentagon készítette elő, de az elnöki utasításra átkerült az elektronikus és kibernetikai műveletekre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) irányítása alá.
