Választani kell Mali és Szíria között

A részvétel a nemzetközi missziókban a magyar külpolitika megjelenítésének fontos eszköze – olvasható egy tanulmányban.

A mali beavatkozás francia belpolitikai hátterét és a magyar részvétel lehetőségeit elemezve a kutatók azt írták, ha a következő évtizedben az afrikai missziók mind jelentősebbé válnak, mindenképpen felvetődik, hogy növelni kell a honvédség erőforrásait.

A Magyar Külügyi Intézet kutatói tanulmányukban kiemelték, egyelőre szerény a magyar részvétel az afrikai missziókban, helyszínenként mindössze 3-7 embert jelent – legnagyobb létszámban a nyugat-szaharai ENSZ-misszióban veszünk részt. Az elmúlt két évtizedben mintegy háromszáz magyar katona fordult meg afrikai missziókban.

Közölték, hogy a honvédség katonái rengeteget tanultak az elmúlt évtizedben az afganisztáni háborúban. Ezek olyan tapasztalatok, amelyek az elkövetkező években várható nemzetközi missziókban a NATO vagy az EU által fontosnak ítélt képességeknek számítanak majd. Az ismeretek, képességek felajánlása azonban nem lesz lehetséges, ha a magyar állam nem hajlandó többet költeni a fegyveres erők érdemi technikai fejlesztésére is, mivel a feladatok ellátásához szükséges haditechnikai eszközök jelenleg hiányoznak – mutattak rá.

Nehéz lesz fenntartható eredményt elérni

A mali hadművelettel kapcsolatban kifejtették: a jelenlegi helyzet alapján „szinte borítékolható”, hogy nagyon nehéz lesz fenntartható eredményeket elérni. A francia katonai elképzelések valószínű célja a Szaharában lévő nagyobb városok és az észak–déli tranzitútvonalak visszafoglalása a tavasszal kezdődő forró évszakig. Ha ez sikerül, akkor is kevés biztosíték van azonban arra, hogy ezeket az állásokat később képesek lesznek megtartani a kormányerők – tették hozzá.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy bár több szövetséges ajánlott fel segítséget, a konkrét katonai akciókkal Franciaország egyedül maradt – vélekedtek. A „sokat emlegetett terrorizmus teljesen hidegen hagyta az arra egyébként mindig érzékeny Egyesült Államokat is, amely az afganisztáni kivonulás miatt neheztel Franciaországra”. Az elmúlt évek nyugati katonai beavatkozásainak rossz tapasztalatai inkább elrettentik, semmint ösztönzik az országokat.

Szíria hatással van Malira is

Arra is kitértek a kutatók, hogy a 2012-ben a híradásokat uraló szíriai konfliktusban a mai napig nincs érdemi előrelépés. A szíriai ellenzék szervezése és támogatása szempontjából Európában Franciaország az egyik kulcsszereplő, hiszen menedéket adott az ellenzéki vezetőknek, és az egyik főszereplője volt a szíriai ellenzék egységbe kovácsolásának.

A mali beavatkozással kapcsolatban felmerülhet, hogy ha Szíriában az idén esetleg összeomlik az Aszad-rezsim, akkor miként lesz képes Párizs érdemi lépéseket tenni az ottani helyzet kezelésére, és hogyan lesznek képesek az európai hatalmak diplomáciai, fejlesztési vagy válságkezelési intézkedésekre. Ezért Európának és az európai országoknak el kell dönteniük, hogy a mali vagy a szíriai konfliktus jelent-e komolyabb fenyegetést, biztonságpolitikai és migrációs kihívást – emelte ki tanulmányában Fejérdy Gergely és Wagner Péter.