Az eseményen Victor Ponta miniszterelnök is részt vett, aki távozóban újságírói kérdésre elismételte korábbi álláspontját a román–magyar viszonyban kialakult feszültségekről. Méltatásában Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának egykori főtárgyalója, az egyetem tanára elmondta, Günter Verheugen az EU bővítésének elkötelezettjeként maga is alakította Európa történetét. Ioan Aurel Pop, az egyetem rektora a német vendégre való tekintettel arról az értékes örökségről beszélt, amellyel a német ajkú szász közösség gazdagította évszázadokon keresztül Erdélyt, majd Romániát. Verheugen többek között az európai szolidaritás szükségességét hangsúlyozta díszdoktori székfoglaló beszédében. Úgy vélekedett, a mai gazdasági és szociális instabilitást a tagállamok csakis közösen küzdhetik le.
A volt bővítési biztos beszédét tucatnyi fiatal tüntető zavarta meg. A pulpitus mellett plakátokat feszítettek ki, amelyeken a politikai alapon adományozott díszdoktori címek és a volt bővítési biztos kétes lobbitevékenysége ellen tiltakoztak. Az eseményről távozóban Victor Ponta újságírói kérdésre úgy vélekedett, a székelyzászló-ügy nem veszélyezteti a román–magyar stratégiai partnerséget. A utóbbi napok eseményeit „a választásokra készülő Fidesz provokációinak” tekintette. „Úgy tudom, gazdasági és szociális érdemeik nem nagyon vannak, és ilyenkor előveszik a román, a szlovák, a szerb kérdést” – magyarázta Ponta.
A kormányfő nyomatékosította, a romániai magyar kisebbséget nem kell felhasználni a budapesti politikai küzdelemben. Úgy vélte, Bukarestnek egyfelől határozottan ki kell állnia a törvények tiszteletben tartása mellett, de el is kell kerülnie, hogy a provokáció csapdájába essék. „A válaszunk határozott, de a provokációkat elkerülő jellegű lesz” – nyomatékosította Románia miniszterelnöke. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 1989 után több mint 200 díszdoktori címet adományozott olyan kiemelkedő személyiségeknek, mint Angela Merkel német kancellár vagy Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa.
