Az emír, Hamad bin Kalifa asz-Száni sejk hozzátette, hogy Doha 250 millió dollárt adna az összeghez, és az alapot az Iszlám Együttműködés Szervezetéhez (OIC) tartozó Iszlám Fejlesztési Bank kezelné. A pénzek konkrét felhasználásáról nem szólt. „A palesztin, arab és muzulmán jogok Jeruzsálemben nem alku tárgyai, és Izraelnek fel kell ismernie ezt” – hangoztatta a katari vezető. Bírálta a zsidó államnak a palesztinokkal szembeni politikáját, amely mint fogalmazott „csak növeli a feszültséget a térségben és az elkeseredést a palesztinok körében”.
Az arabok között erős az aggodalom, hogy az izraeli telepépítkezések az 1967-ben elfoglalt területeken, főként Kelet-Jeruzsálemben megvalósíthatatlanná teszik az Egyesült Államok által is támogatott kétállami megoldást, azaz egy zsidó és egy palesztin állam egymás mellett élését.
A dúsgazdag emirátus élén álló sejk tavaly októberben a Gázai övezetben járva 400 millió dollár értékű beruházásokat ígért a földsáv újjáépítésére. A mostani arab csúcson javasolta egy minicsúcs megrendezését Kairóban a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász és a Ciszjordániát igazgató, mérsékeltebb Fatah mozgalom összebékítése céljából.
