Áder János elmondta: mindkét találkozónak kiemelt témája volt két évforduló, illetve az ezekhez kötődő közös rendezvények. Az egyik a magyar–német diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója, a másik pedig a rendszerváltás 25. évfordulója. Partnereit felkérte, támogassák, hogy mindkét országban „méltóképpen emlékezhessünk meg a rendszerváltás negyedszázados évfordulójáról”.
A köztársasági elnök szerint német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott keddi berlini sajtótájékoztatóján. Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”.
Az államfő ezenkívül elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német–magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.
A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról beszámolva közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg.
Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását például Németország nem támogatja, Magyarország viszont igen. „Azért beszélgetünk egymással, hogy az érvek, ha nem is azonnal, és nem közvetlenül a tárgyalások során, de folyamatosan beépülve a politikai kommunikációba hassanak a másik fél gondolkodására” – mondta az államfő.
A köztársasági elnök elmondta: az alkotmányozási viták „általában nem egy-két nap alatt csengenek le”, és ez valószínűleg ezúttal is így lesz. Előző napi nyilatkozatát megerősítve hozzátette: „a még nyitott kérdésre nem innen, Berlinből kívánok válaszolni”, hanem majd Magyarországon.
A XXI. század magyarjai az 1848-as elődökhöz hasonlóan a szabadság nemzeteként akarnak élni – mondta Áder hétfőn a berlini magyar nagykövetségen tartott március 15-ei ünnepségen. Az államfő ünnepi beszédében hangsúlyozta: a XXI. század magyarjai olyan politikai nemzet tagjaiként akarnak élni, alkotni és boldogulni, amely „több mint ezeresztendős államalkotó népként büszke európaiságára, polgári tradícióira, alkotóerejére, szorgalmára”, amely demokratikus közösségként elkötelezett tagja az euroatlanti együttműködésnek, és természetes számára a jószomszédság.
