Áder János elmondta: mindkét találkozónak kiemelt témája volt két évforduló, illetve az ezekhez kötődő közös rendezvények. Az egyik a magyar–német diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója, a másik pedig a rendszerváltás 25. évfordulója. Partnereit felkérte, támogassák, hogy mindkét országban „méltóképpen emlékezhessünk meg a rendszerváltás negyedszázados évfordulójáról”.
A köztársasági elnök szerint német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott keddi berlini sajtótájékoztatóján. Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”.
Az államfő ezenkívül elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német–magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.
A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról beszámolva közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg.
Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását például Németország nem támogatja, Magyarország viszont igen. „Azért beszélgetünk egymással, hogy az érvek, ha nem is azonnal, és nem közvetlenül a tárgyalások során, de folyamatosan beépülve a politikai kommunikációba hassanak a másik fél gondolkodására” – mondta az államfő.
