Mivel magánbölcsődéről van szó, a semmítőszék úgy ítélte meg, hogy az alkalmazott elbocsátása a vallási meggyőződés elleni diszkriminációnak minősül és ezért semmisnek kell tekinteni. Az ügyet a párizsi fellebbviteli bíróságon újra fogják tárgyalni – jelentették be a felek ügyvédjei a semmítőszék döntését követően.
A semmítőszék indoklása szerint a szekularizáció elve nem vonatkozhat a magánszektorban foglalkozott olyan alkalmazottakra, akik nem közszolgáltatást látnak el. A testület 2500 eurós kártérítés megfizetésére is kötelezte a bölcsődét fenntartó Baby Loup egyesületet a gondozónő számára.
Az ügy 2008 óta tart, amikor is a gondozónő öt év szülési, majd gyermekgondozási szabadság után muzulmán fejkendőben tért vissza munkahelyére, a Chanteloup-les-Vignes nevű településen található bölcsődébe, amelynek különlegessége, hogy a hét minden napján 24 órán át nyitva tart egy hátrányos helyzetűek által lakott negyedben. A magánintézmény belső szabályzata szerint a bölcsőde vallási, politikai és filozófiai szempontból szigorúan semlegesnek tekinti magát.
A gondozónőt, mivel a munkahelyén nem volt hajlandó levenni a fejkendőt, súlyos hiba miatt bocsátották el. A munkaügyi bíróság 2010 decemberében jóváhagyta a döntést, a diszkrimináció elleni hatóság véleménye ellenére. Ezt követően a versailles-i fellebbviteli bíróság is megerősítette a döntést 2011 októberében arra hivatkozva, hogy a gyermekek korukra való tekintettel nem szembesülhetnek vallási hovatartozást hirdető kihívó jelképekkel és viseletekkel. A fellebbviteli bíróság szerint az elbocsátásnak nem volt diszkriminatív jellege. Ezzel viszont nem értett egyet a semmítőszék.
Manuel Valls, a vallásokért is felelős belügyminiszter a nemzetgyűlésben kedden sajnálatát fejezte ki a semmítőszék döntése miatt, amely a tárcavezető szerint megkérdőjelezte a szekularizáció elvét. A 2010 novemberében lezajlott perben a politikus személyesen állt ki a bölcsőde mellett és felvetette egy, a vallási semlegesség elvének kiterjesztését előíró törvényjavaslatnak az ötletét a bölcsődékre, a gyermekmegőrzőkre és a bébisitterekre vonatkozólag, amely alapján valamennyi, kisgyermekekkel foglalkozó intézményekben és helyeken betilthatnák a muzulmán fejkendő viselését. Egy évvel később ő volt az egyik olyan baloldali képviselő, aki megszavazta az egész testet takaró női muzulmán viselet, a burka betiltását a közintézményekben és a tömegközlekedésben, miközben szocialista párttársai tartózkodtak a parlamenti voksoláskor.
Egy másik ügyben viszont a semmítőszék jóváhagyta egy alkalmazott elbocsátását, akit szintén azért küldtek el, mert a munkahelyén nem volt hajlandó levenni a muzulmán fejkendőt. A nő a társadalombiztosítás egy párizsi irodájában dolgozott. A semmítőszék ez utóbbi esetben úgy ítélte meg, hogy a teljes közszférában a szekularizáció és a semlegesség elvének kell érvényesülnie.
