A Jordániában február 28-án elfogott és másnap az Egyesült Államokba átszállított Abu Ghaith megbilincselve, kék rabruhában jelent meg a New York-i szövetségi bíróságon. Az arab tolmácsolással megtartott rövid meghallgatása során három ügyvédet rendeltek ki a védelmére, mert azt állította, hogy nincs pénze védőt fogadni.
Az ügyészség szerint a kuvaiti születésű Abu Ghaith magasztalta a szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadásokat és további hasonló akciókat helyezett kilátásba. Elítéltetése esetén a vádlottra életfogytiglani szabadságvesztést szabhatnak ki. Abu Ghaith következő meghallgatását április 8-ra tűzték ki.
A vád szerint a terrorszervezet volt szóvivője kimerítő, 22 oldalas vallomást tett a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökeinek. A nyilatkozatot, csakúgy mint a vádlott nyilatkozatairól készült felvételeket a védőügyvédek rendelkezésére bocsátották. Több jogi szakértő azonnal magyarázatot követelt azzal kapcsolatban, hogy milyen körülmények között és milyen eszközökkel vették rá a vádlottat a vallomásra.
A 47 éves Szulejman Abu Ghaith korábban tanító és prédikátor volt, aki arra biztatta követőit, hogy esküdjenek hűséget Bin Ladennek. Operatív szerepe nem volt, de szeptember 11. után „az al-Kaida hangjaként” ismerték. George Venizelos, az FBI New York-i hivatalának helyettes vezetője szerint a vádlott pozíciója egy maffiaszervezetben a consigliere, egy totalitárius államban pedig a propagandaminiszter posztjához hasonlítható. Tom Lynch, a washingtoni Nemzeti Védelmi Egyetem szakértője szerint a vádlott „egyike azon keveseknek, akik újból össze tudták volna hozni a régi csapatot”, ami nemzetközi szinten a terrorfenyegetés jelentős növekedésével járna.
Elfogását megelőzően Abu Ghaith amerikai források szerint Iránból érkezett Jordániába. Teherán korábban az al-Kaida több tagjának adott menedéket.
A terrorszervezet volt szóvivőjének szövetségi polgári bíróság elé állítása jelentős politikai győzelem az Obama-kormányzat számára, amely régóta szorgalmazza, hogy a terrorizmussal vádolt személyeket ilyen törvényszékek és ne a guantánamói hadbíróság előtt vonják felelősségre. Obama elnök 2009-es beiktatása után rendeletet írt alá a guantánamói fogolytábor egy éven belüli bezárásáról, ez azonban azóta sem történt meg. Különösen az ellenzéki republikánusok álltak ellen annak a törekvésnek, hogy a nagy kockázatot képviselő feltételezett terrorista foglyokat az Egyesült Államokba szállítsák.
Több republikánus politikus hangot adott meggyőződésének, hogy Abu Ghaith helye is a guantánamói bázison lenne, nem pedig az Egyesült Államok területén, a polgári igazságszolgáltatás kezében. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter Bin Laden vejének elfogásával kapcsolatban hangsúlyozta: „nincs az az eltelt idő vagy távolság, amely gyengítené Amerika eltökéltségét, hogy ellenségeit az igazságszolgáltatás elé állítsa”.
A Human Rights Watch jogvédő szervezet nyilvántartása szerint 2001 óta az amerikai szövetségi (polgári) bíróságok terrorizmus vádjával 67 külföldit ítéltek el. Összehasonlításképpen: a kubai Guantánamói-öbölben működő amerikai haditengerészeti bázison, ahol több ezer – terrorizmussal vádolt – személy fordult meg, a katonai törvényszék eddig mindössze hét vádlottat tudott elítélni. A guantánamói foglyok túlnyomó többségét rehabilitáció vagy további fogva tartás céljából külföldre szállították.
