Ciprus nemet mondott

Elutasította kedd este a ciprusi törvényhozás a bankbetétek megadóztatását, amely az euróövezeti mentőcsomag feltételét képezi.

Az eredeti tervekhez képest módosított, a 20 ezer euró alatti betétekre illetékmentességet nyújtó javaslatot a kormányzó jobbközép Demokratikus Tömörülés (Disy) kivételével valamennyi párt elutasította. Az 56 fős törvényhozásban 20 mandátummal rendelkező legnagyobb kormánypárt az előzetesen jelzetteknek megfelelően tartózkodott a szavazáson.

Averof Neofitu, a kormányzópárt alelnöke a szavazást követően úgy nyilatkozott: ma fél lábbal a szakadék felett állunk, de nem szabad, hogy az európai társaink irányában érzett jogos dühünk és keserűségünk vezérelje döntéseinket. A politikus, aki a tartózkodást az egyetlen felelősségteljes hozzáállásnak nevezte, arra szólított fel, hogy „ne lökjék ki Ciprust az euróövezetből”. „Ez nem a szándékunk, nem ezt akarjuk, és nem ezt választottuk most” – fogalmazott. A törvényhozás előtt összegyűlt, a tervezett intézkedés elleni tüntető tömeg üdvrivalgással fogadta a szavazás eredményét. Kedden Nikosz Anasztasziadisz államfő úgy fogalmazott: a kormány már dolgozik egy másik terven. A helyi média szerint a kormány most igyekszik újratárgyalni a mentőcsomag feltételeit az euróövezeti partnerekkel.

A legfrissebb hírek szerint a parlamenti döntés után Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök mintegy 30 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A nicosiai állami televízió közlése szerint megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak. A ciprusi elnök telefonon beszélt a görög vezetőkkel is, akik – mint a televízió jelentette – támogatásukról biztosították a ciprusi népet.

A ciprusi pénzügyminiszter a Reuters hírügynökségnek kedden küldött szöveges üzenetben cáfolta, hogy felajánlotta volna lemondását. Korábban a CNBC üzleti hírcsatorna és ciprusi lapok is – forrás megjelölése nélkül – arról számoltak be, hogy Mihalisz Szarrisz felajánlotta lemondását, jóllehet az elnök egyelőre nem fogadta el. Szarrisz kedd este éppen moszkvai útján tartózkodik, hogy tárgyalásokat folytasson az Oroszországtól kapott állami hitel meghosszabbításáról.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter késő esti televíziós nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a ciprusi parlament elutasította a mentőcsomagban foglaltakat. Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt időszakban megfelelő intézkedések születtek annak érdekében, hogy a ciprusi döntés ne legyen negatív kihatással a többi euróövezeti tagállamra.

Élesen bírálta Angela Merkel kancellárt és Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert késő esti nyilatkozatában Peer Steinbrück, a német ellenzéki szociáldemokraták kancellárjelöltje. Steinbrück – aki Merkel első, nagykoalíciós kormányában a pénzügyi tárca élén állt – annak a nézetnek adott hangot, hogy a Schäuble közreműködésével és Merkel jóváhagyásával tető alá hozott mentőcsomag kudarcot vallott. A szociáldemokrata kancellárjelölt súlyos politikai hibáról beszélt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ciprusnak hozzá kell járulnia a válság megoldásához, és ennek érdekében meg kell hoznia a szükséges határozatokat.

Az euróövezet pénzügyminiszterei szombat hajnalban állapodtak meg arról, hogy 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott Ciprusnak. Az euróövezeti vezetők akkori tájékoztatása szerint arra számítanak, hogy Oroszország öt évvel, 2021-ig hosszabbítja meg a szigetországnak korábban folyósított 2,5 milliárd eurós hitelt.

A ciprusi mentőcsomag feltételét képező bankbetétadó parlamenti elutasítása nem jó hír a piacok számára, mindazonáltal több országban is felmerülhet: mi lesz a betétekkel – vélekedtek a ciprusi parlament kedd esti döntését kommentálva az MTI által megkérdezett elemzők. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elutasítás nem jó hír a piacoknak, amelyek a következő napokban idegesen reagálhatnak. Megjegyezte azonban: „az első felvonás lezajlott, várhatóan további egyeztetések lesznek, bizonyára lesz B terve Ciprusnak és az Európai Uniónak is”. Arra is felhívta a figyelmet Duronelly Péter, hogy Oroszország már eddig is óriási pénzeket „pumpált” Ciprusba, és további pénzeket is adhat a szigetországnak. A befektetési szakember egyúttal a forint gyengülésére számít, azt sem tartja lehetetlennek, hogy 317 forint/euróig megy a kurzus, ami a mostani euróárfolyamhoz képest „mindössze 4 százalékos romlás”. Emellett a befektetési igazgató úgy ítélte meg: a hosszabb futamidejű állampapírok hozama emelkedni fog. Összességében a következő hónapokban erősebb dollárra, gyengülő euróra, és ezzel párhuzamosan gyengülő régiós devizákra számít a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hétfőn megjelent elemzésekben többen hangsúlyozták, hogy rengeteg orosz pénz halmozódott fel Cipruson, ráadásul az ország a magyar gazdagoknak is kedvelt terepe. Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy honfitársaink 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban. Az Azénpénzem.hu privátbankároktól hallott ennél jóval nagyobb összeget is. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett privátbankár-konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne.