Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter késő esti televíziós nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a ciprusi parlament elutasította a mentőcsomagban foglaltakat. Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt időszakban megfelelő intézkedések születtek annak érdekében, hogy a ciprusi döntés ne legyen negatív kihatással a többi euróövezeti tagállamra.
Élesen bírálta Angela Merkel kancellárt és Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert késő esti nyilatkozatában Peer Steinbrück, a német ellenzéki szociáldemokraták kancellárjelöltje. Steinbrück – aki Merkel első, nagykoalíciós kormányában a pénzügyi tárca élén állt – annak a nézetnek adott hangot, hogy a Schäuble közreműködésével és Merkel jóváhagyásával tető alá hozott mentőcsomag kudarcot vallott. A szociáldemokrata kancellárjelölt súlyos politikai hibáról beszélt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ciprusnak hozzá kell járulnia a válság megoldásához, és ennek érdekében meg kell hoznia a szükséges határozatokat.
Az euróövezet pénzügyminiszterei szombat hajnalban állapodtak meg arról, hogy 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott Ciprusnak. Az euróövezeti vezetők akkori tájékoztatása szerint arra számítanak, hogy Oroszország öt évvel, 2021-ig hosszabbítja meg a szigetországnak korábban folyósított 2,5 milliárd eurós hitelt.
A ciprusi mentőcsomag feltételét képező bankbetétadó parlamenti elutasítása nem jó hír a piacok számára, mindazonáltal több országban is felmerülhet: mi lesz a betétekkel – vélekedtek a ciprusi parlament kedd esti döntését kommentálva az MTI által megkérdezett elemzők. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elutasítás nem jó hír a piacoknak, amelyek a következő napokban idegesen reagálhatnak. Megjegyezte azonban: „az első felvonás lezajlott, várhatóan további egyeztetések lesznek, bizonyára lesz B terve Ciprusnak és az Európai Uniónak is”. Arra is felhívta a figyelmet Duronelly Péter, hogy Oroszország már eddig is óriási pénzeket „pumpált” Ciprusba, és további pénzeket is adhat a szigetországnak. A befektetési szakember egyúttal a forint gyengülésére számít, azt sem tartja lehetetlennek, hogy 317 forint/euróig megy a kurzus, ami a mostani euróárfolyamhoz képest „mindössze 4 százalékos romlás”. Emellett a befektetési igazgató úgy ítélte meg: a hosszabb futamidejű állampapírok hozama emelkedni fog. Összességében a következő hónapokban erősebb dollárra, gyengülő euróra, és ezzel párhuzamosan gyengülő régiós devizákra számít a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
