Közel 170 milliárdnyi magyar betét forog kockán Cipruson

A magyar befektetők 170 milliárd forintnál nagyobb összegű betétet tarthatnak Cipruson – tudta meg egy hazai hírportál.

A ciprusi bankok még napokig zárva tartanak, de rövidesen eldőlhet, hogy a korábban adóparadicsomként számon tartott országban mekkora hányadát bukják el pénzüknek a bankbetétesek – írja az Azénpénzem.hu. Érdemes hangsúlyozni, hogy uniós mentőcsomag keretében elvárt mostani intézkedés nem kamatadó, hiszen nem a hozamot, hanem a magát a tőkét terhelik meg. Ugyanez várható a kis összegű betéteknél is, bár itt a kulcs a tervek szerint alacsonyabb lesz. Éppen ez az, amit az európai politikusok közül többen is bírálták.

A német külügyminiszter a Spiegel Online-nak kelt ki, mert az alacsony összegű betétek tulajdonosaira is kivetnék a válságkezelési költségek egy részének fedezésére hivatott egyszeri adót. Daniel Bahr egészségügyi miniszter is úgy véli: „nem a »kismegtakarítókat« kell felelősségre vonni a válságért”. Ezt a követelményt fogalmazta meg korábban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is.

A hétfőn megjelent elemzésekben többen hangsúlyozták, hogy rengeteg orosz pénz halmozódott fel Cipruson, ráadásul a magyar gazdagoknak is kedvelt terepe. Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy honfitársaink 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban. Az Azénpénzem.hu privátbankároktól (pb) hallott ennél jóval nagyobb összeget is. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett pb-konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne.
Karagich ezzel együtt nem hiszi, hogy a magyar szolgáltatók nyertesen kerülhetnének ki a jelenlegi folyamatokból. Mint hangsúlyozta: rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés. Innentől fogva – emelte ki – sohasem tekinthető többé olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Arra azonban szerinte mindenképpen alkalmas ez a lépés, hogy a nagybefektetők a hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyeljenek pénzük elhelyezésének kiválasztásakor. Ilyen szempontokra eddig szinte kizárólag a nagyobb cégek ügyeltek.

Még kedd este szavaz a ciprusi parlament az európai pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, köztük a betétekre kivetendő különadókról – közölte a ciprusi parlament elnökének hivatala. A szavazásra közép-európai idő szerint várhatóan este fél nyolc körül kerül sor, az éppen zajló parlamenti vita után. A ciprusi kormányzó jobbközép párt azonban már jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson. A Disy párt képviselői – a párt szóvivőjének tájékoztatása szerint – egyhangúlag döntöttek a lépésről, mivel úgy látják, hogy ez erősíti a Ciprusi Köztársaság alkupozícióját. A hírcsatorna szerint a többi parlamenti párt is úgy döntött, hogy nem vesznek részt a kedd délutánra tervezett szavazáson. Az AP hírügynökség értesülései szerint a kormányzó párt kérte a keddi szavazás elhalasztását, de ezt a házelnök elutasította.

CNBC üzleti hírcsatorna kedden, forrás megjelölése nélkül azt közölte, Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter felajánlotta lemondását, azonban ezt a politikus a Reuters hírügynökségnek küldött szöveges üzenetben cáfolta.

Magyarországon jelenleg 4500 vállalat tulajdonosi szerkezetében vannak klasszikus értelemben vett offshore tulajdonosok, ebből Ciprushoz 1500 cég köthető, amelyek közül a legnagyobb az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A cég keddi közleményében kiemeli: ha a ciprusi kormány elfogadja az új illetékekre tett javaslatot, az 1500 magyar érdekeltségű ciprusi vállalat kintlévő pénzeszközeinek akár 9,9 százalékát is elveszítheti egyik napról a másikra. Ez várhatóan a ciprusi offshore cégek számának jelentős csökkenéséhez vezet – véli az Opten.

A 2011-ben Magyarországon bejelentett ciprusi érdekeltségű vállalatok az Opten adatai szerint több mint 800 milliárd forint árbevételt produkáltak. Kétharmaduk adózás előtti eredménye negatív volt, így adófizetési kötelezettségük összességében sem érte el a 3 milliárd forintot. A hazai adóhivatal elől nem tudnak teljesen előrejtőzni: személyi jellegű ráfordításuk közel 80 milliárd forint, aminek jelentős része szintén az államkincstárt gazdagítja – emeli ki az Opten. A cég kifejti, hogy az offshore társaságok alapítása nem ütközik törvénybe, illetve a magánszemélyek külföldi cégben realizált személyi jövedelme ugyanúgy adóköteles, elviekben tehát semmi sem indokolja az efféle cégek felszámolását.

Katonai repülőn jön a pénz

A brit honvédelmi minisztérium katonai repülővel küld egymillió eurót a Cipruson állomásozó katonáinak vésztartalékként arra az esetre, ha már nem jutnának készpénzhez a bankautomatákon keresztül – közölte a tárca szóvivője. A brit kormány már hétfőn jelezte, hogy teljes mértékben megtéríti a Cipruson hivatalos szolgálatot teljesítő brit állampolgároknak a ciprusi intézkedésekből származó kárait. Két ciprusi katonai támaszponton mintegy 3 ezer brit katona teljesít szolgálatot. A katonákat 500 brit állampolgárságú civil szolgálja ki.

A ciprusi jegybankelnök szerint az elvárt 5,8 milliárd eurónál kevesebb bevételt hozhat a legújabb tervezet, amely a 20 ezer eurónál kisebb összegű bankbetéteket kivonná az egyszeri illeték hatálya alól. Az IMF egyébként támogatja a ciprusi kormány azon törekvését, hogy csökkentsék a bankbetétekre kiszabott egyszeri illeték kisbetétesekre eső terheit. A limasszoli kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint az elmúlt 48 órában romba dőlt a ciprusi bankrendszer, a finanszírozás nélkül maradó vállalatok tömegesen fognak csődbe menni.

A ciprusi mentőcsomag körül kialakult helyzetre való tekintettel lemondta keddi, budapesti látogatását Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa – közölte hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs titkársága. Az európai biztos előbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel tartott volna közös sajtótájékoztatót, majd az Európai Bizottság budapesti képviseletén tartott volna előadást Gazdasági és monetáris unió – az európai növekedés motorja címmel.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat hajnalban állapodtak meg arról, hogy 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott Ciprusnak. Az euróövezeti vezetők akkor arról tájékoztattak: arra számítanak, hogy Oroszország öt évvel, 2021-ig hosszabbítja meg az országnak korábban folyósított 2,5 milliárd eurós hitelt. A több mint tízórás tanácskozáson elért megállapodás értelmében Ciprus jelentősen, tíz százalékponttal emelte volna társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. A tervezett egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék volt. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása.

A forint hétfői árfolyam-ingadozása „közvetlenül és egyértelműen” a ciprusi helyzetre vezethető vissza a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint, még konkrétabban arra, hogy a Ciprusnak nyújtandó euróövezeti mentőcsomag részeként megadóztatják a betéteket.