Panikosz Demetriadesz ciprusi jegybankelnök szerint az elvárt 5,8 milliárd eurónál kevesebb bevételt hozhat a legújabb tervezet, amely a 20 ezer eurónál kisebb összegű bankbetéteket kivonná az egyszeri illeték hatálya alól.
Az új terv alapján a 20 ezer euró alatti összegekre semmilyen, a 20-100 ezer euró közötti összegekre 6,75 százalékos, 100 ezer euró felett pedig 9,9 százalékos egyszeri illetéket vetnének ki a ciprusi bankbetétekre. Hírügynökségi források szerint a 20 ezer eurós alsó illetékhatár bevezetése 300 millió euróval kisebb bevételt eredményezne az előírtnál.
A jegybankelnök keddi, parlamenti képviselőknek tartott beszámolóján egyben arról tájékoztatott: arra számítanak, a bankok – vélhetően az adó beszedését követő – újranyitásakor a betétek 10 százalékát menekíthetik ki az országból. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank azt szeretné, ha a 100 ezer euró alatti összegekre terjedne ki az illetékmentesség.
Egyben igyekezett nyugtatni a piacokat azzal, hogy emlékeztetett: a bankok jegybanki vészfinanszírozása nem szűnik meg. A bankbetétesek vissza fognak térni az országba, ha helyreáll az országba vetett bizalom – tette hozzá.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatja a ciprusi kormány azon törekvését, hogy csökkentsék a bankbetétekre kiszabott egyszeri illeték kisbetétesekre eső terheit – mondta Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója egy keddi konferencián. A frankfurti pénzügyi csúcson tartott előadásában úgy fogalmazott: „támogatjuk a nagyobb progresszivitásra irányuló szándékot” az egyszeri illeték vagy a betétek egy részének részvényre történő cserélésekor. Christine Lagarde leszögezte: Ciprusnak csökkentenie kell bankrendszerének méretét és át kell strukturálnia azt.
Üdvözölte a kisbetétesek illetékmentességére vonatkozó törekvéseket Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is, aki kedd reggel újságíróknak hangsúlyozta, hogy egyedül a ciprusi kormányon múlik, hogy milyen struktúrában szedi be a szükséges bevételt.
A francia tárcavezető egyben világossá tette, hogy az euróövezet nem tud több pénz adni Ciprusnak a bejelentett 10 milliárd eurónál, hiszen az fenntarthatatlan méretűvé növelné Ciprus államadósságát. A ciprusi pénzügyminisztérium adatai szerint Ciprus államadóssága a mintegy 17,89 milliárd eurós bruttó hazai termék 85,97 százalékát tette ki 2012 végén. Ehhez adódna hozzá az euróövezettől kapott mentőhitel összege.
Filokiprosz Andreu, a limasszoli kereskedelmi és iparkamara elnöke a Die Welt című német napilapnak értékelte a brüsszeli pénzügyi mentőcsomag feltételeinek hatását. Közölte: az elmúlt 48 órában romba dőlt a ciprusi bankrendszer, a finanszírozás nélkül maradó vállalatok tömegesen fognak csődbe menni.
„Pénzügyi eszközökkel folyó népirtás zajlik” – mondta Filokiprosz Andreu, az 1974-es török invázióhoz hasonlítva a bankbetétekre kivetett különadó következményeit. A ciprusi vállalatok többségét képviselő limasszoli kamara elnöke szerint a mentőcsomag feltételei a ciprusi gazdaság alapjait rombolják szét. Az utóbbi húsz évben az offshore vállalatok és bankok, az ingatlanpiaci konjunktúra és a nagyon sok orosz pénz fellendülést hozott a szigetország gazdaságának, ezután azonban külföldről nem jön pénz.
A ciprusi pénzügyi szektor 48 óra alatt romba dőlt, és a már eddig is súlyos finanszírozási nehézségekkel küzdő vállalatok tömegével fognak eltűnni – vélte Andreu. „Igen, vannak korrupt bankáraink és politikusaink, de mi, ciprusiak, áldozatok vagyunk. Merkel és Schäuble sok ártatlan emberrel tesz rosszat, hogy üssön egyet öt-hat orosz oligarchán” – mondta a kamarai elnök.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat hajnalban állapodtak meg arról, hogy 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott Ciprusnak. Az euróövezeti vezetők akkor arról tájékoztattak: arra számítanak, hogy Oroszország öt évvel, 2021-ig hosszabbítja meg az országnak korábban folyósított 2,5 milliárd eurós hitelt. A több mint tízórás tanácskozáson elért megállapodás értelmében Ciprus jelentősen, tíz százalékponttal emelte volna társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. A tervezett egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék volt. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása.
