Elhalasztották a ciprusi mentőcsomagról szóló szavazást

A ciprusi törvényhozás keddre halasztja az euróövezeti mentőcsomagról szóló szavazást – közölte hétfőn a nicosiai törvényhozás elnöke.

A ciprusi mentőcsomag körül kialakult helyzetre való tekintettel lemondta keddi, budapesti látogatását Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa – közölte hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs titkársága. Az európai biztos előbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel tartott volna közös sajtótájékoztatót, majd az Európai Bizottság budapesti képviseletén tartott volna előadást „Gazdasági és monetáris unió – az európai növekedés motorja” címmel.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat hajnalban állapodtak meg arról, hogy 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott Ciprusnak. Az euróövezeti vezetők akkor arról tájékoztattak: arra számítanak, hogy Oroszország öt évvel, 2021-ig hosszabbítja meg az országnak korábban folyósított 2,5 milliárd eurós hitelt.

A mentőcsomag részét képezi egy ellentmondásos intézkedés is, amelynek keretében a ciprusi bankbetéteket egyszeri adóval terhelnék meg. A százezer euró értékösszeg alatt 6,75 százalékos, a felett 9,9 százalékos egyszeri adótól 6 milliárd eurónyi bevételt remél a nicosiai kormányzat. Az intézkedésről hétfőn tartott volna rendkívüli ülésnapot a ciprusi törvényhozás, a ciprusi kormány javaslatáról pedig hétfő délután egy telefonos konferencia keretében dönthettek volna az euróövezeti pénzügyminiszterek. A ciprusi törvényhozás viszont keddre halasztotta az euróövezeti mentőcsomagról szóló szavazást annak érdekében, hogy legyen idő a tárgyalásokra a betétek megadóztatásának módjáról.

„Ameddig a végösszeg 5,8 milliárd euró marad, azt gondolom, hogy mindenki támogatni fogja, de természetesen a minisztereknek és a trojka képviselőinek is meg kell majd vizsgálniuk a pontos számokat, hogy valóban működni fog-e a javaslat” – fogalmazott egy uniós forrás.

A ciprusi bankbetétek megadóztatása igazságtalan, szakmaiatlan és veszélyes lenne – mondta hétfőn Dimitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. Peszkov egyben arról tájékoztatott, hogy az orosz államfő hétfőn rendkívüli tanácskozást tartott az ügyben. Mindeközben Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az Interfax hírügynökség tudósítása szerint hétfőn „más pénzének lefoglalásához” hasonlította az akciót.

Korábban Anton Satalov, orosz pénzügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott: akkor lenne igazságos az intézkedés, ha az kizárólag a bankbetétek kamataira vonatkozna. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter később közölte, hogy a bankbetétek megadóztatása hatással lehet Ciprus adósságának átstrukturálására. „Megegyeztünk euróövezeti kollégáinkkal, hogy koordináljuk az intézkedéseinket. A mi szerepünk a korábban rendelkezésre bocsájtott hitel visszatérítési feltételeinek könnyítése. Az euróövezetben a bankadó bevezetését célzó lépéseket viszont anélkül hozták, hogy Oroszországgal megvitatták volna, ezért ismét megvizsgáljuk részvételünket a hitel átstrukturálását illetően” – jelentette ki az orosz pénzügyminiszter.

A Gazeta.ru orosz hír- és elemző oldal szerint az Európai Bizottság azt reméli, hogy Oroszország részt vesz a ciprusi gazdaság megmentésében. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a 2,5 milliárd eurós kölcsön megfinanszírozását reméli Moszkvától. Ciprus 5 éves halasztást kért a hitel visszafizetésére és a kamatok csökkentésére számít. A híroldal úgy tudja, hogy szerdán az orosz fővárosba várják a Vászosz Szhiarlisz ciprusi pénzügyminisztert és Moszkvába készül Nikosz Anasztasziadisz, a szigetország államfője is, aki Vlagyimir Putyintól számít segítségre.

Vezető orosz napilapok kommentárja szerint az orosz bankbetétesek két milliárd dollárt veszíthetnek a ciprusi kormány döntése miatt. A Vedomosztyi, befolyásos üzleti–politikai újság egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ciprus idegen pénzekkel fizeti ki adósságát. A külföldi bankbetétesek legnagyobb részét az orosz állampolgárok teszik ki.

Ciprus saját maga döntheti el, hogy az euróövezeti mentőcsomag részeként miként szed be 5,8 milliárd eurónyi saját forrást – mondta Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának elnöke hétfőn egy berlini konferencián. Úgy fogalmazott: ez a ciprusi kormány reformprogramja és egyedül a kormányon múlik, hogy milyen struktúrában járul hozzá a hitelprogramhoz. Leszögezte ugyanakkor, hogy Ciprusnak összegszerűen tartania kell magát az 5,8 milliárd eurós hozzájáruláshoz.

Jörg Asmussen a konferencián igyekezett megnyugtatni a többi euróövezeti ország bankbetéteseit és hangsúlyozta, hogy a ciprusi megoldás egyedi. Nincs olyan megoldás, amellyel kockázatmentesen lehetne kezelni a ciprusi helyzetet – tette hozzá.

A Moody's hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Ciprus csődje esetén az orosz bankok – VTB bank, Gazprombank, Szberbank, Alfa bank – vesztesége 43–53 milliárd dollárt tenne ki egyes becslések szerint. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30–40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki.

A német belpolitikának jelentős szerepe lehetett abban, hogy a 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag a hasonló segélymechanizmusok történetében először egyszeri illetéket is kiróna a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre, mivel a német politikusok valószínűleg kerülni akarták azt a látszatot, hogy „a német adófizetők pénzéből” a ciprusi bankok orosz betéteseit segítik ki – vélik londoni elemzők.

Steffen Seibert, a német kancellár szóvivője úgy fogalmazott: „az adósság fenntarthatóságához szükség van Ciprus és a bankszektor, azaz a tulajdonosok és a betétesek hozzájárulására. ( ) Hogy az ország miként állapítja meg a hozzájárulás összetételét, az a ciprusi kormányzaton múlik.” Egyben megismételte Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap esti kijelentését, amely szerint Németország más megoldást is el tudott volna képzelni, de „ez nem az ő döntése”. A szóvivő szerint a mentőcsomag „nyugtatólag hat” majd az euróövezeti pénzpiacokra.

Hevesen bírálta Guido Westerwelle német külügyminiszter a Ciprusnak összeállított euróövezeti mentőcsomagról szóló döntést, amiért az alacsony összegű betétek tulajdonosaira is kivetnék a válságkezelési költségek egy részének fedezésére hivatott egyszeri adót – írta hétfőn a Spiegel Online. A német hírportál szerint a liberális politikus már vasárnap is nagyon kritikusan nyilatkozott az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács szombati megállapodásáról pártja, az FDP elnökségi ülésén, és hangoztatta, hogy a kisebb összegű bankbetétek tulajdonosait „okosabb lett volna” megkímélni a válságkezelés költségeitől. Hasonlóan vélekedett a konzervatív–liberális koalíciós kormány egy másik liberális tagja, Daniel Bahr egészségügyi miniszter is, aki kiemelte, hogy „nem a kismegtakarítókat kell felelősségre vonni a válságért”.

Ezt a követelményt fogalmazta meg előző nap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is. A német szociáldemokrata politikus a Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: helyes döntés volt, hogy az euróövezeti mentőakciók történetében először az érintett ország bankjainak ügyfeleit is bevonják a válságkezelésbe, ugyanakkor a válságról nem a hazai kisbetétesek tehetnek, akik a külföldi betétesek kétes eredetű hatalmas pénzeihez képest szerény összegeket helyeztek el a szigetország bankjainál. Úgy vélte: a társadalmi igazságosság elvének megfelelő megoldás lenne, ha a 25 ezer euró alatti betétekre nem vetnék ki a tervezett egyszeri adót.

A mentőcsomag szerkezetének erősen negatív a piaci fogadtatása: hétfőn hatalmas mértékben megugrott a londoni piacon a ciprusi szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, és ez magával húzta az európeriféria többi szuverén adósa, valamint Magyarország e tranzakcióinak árfolyamait is.

Mindeközben az euróövezeti döntéshozók igyekeznek nyugtatni a piacokat. A portugál bankszövetség elnöke „abszurdnak” nevezett bármilyen gondolatkísérletet, amely párhuzamot von a két ország helyzete között. A portugál bankrendszer fizetőképes, jól feltőkésített és kényelmes likviditási szintekkel rendelkezik – fogalmazott.

Olaszországban Giuseppe Vegas, a pénzpiaci felügyelet elnöke úgy fogalmazott: „a piacok most Ciprus miatt nem teljesítenek olyan jól, de nincs semmi hasonlóság Olaszországgal. Ciprus egy pénzügyi ország, egyesek szerint egy adóparadicsom. Olaszország egy ipari ország” – tette hozzá.