Csehország: érvényes Klaus amnesztiája

Érvényes Václav Klaus közkegyelme, miután a cseh alkotmánybíróság kedden arra a következtetésre jutott, hogy nem jogosult az amnesztia felülvizsgálatára.

A testület elutasította a szenátorok egy csoportjának beadványát. Ez arra irányult, hogy helyezzék hatályon kívül az amnesztia 2. cikkét, amely leállítja a büntetőeljárást a már több mint nyolc éve húzódó ügyekben – közölte Ivo Pospísil, az alkotmánybíróság főtitkára.  A 12 tagú szervezeten belül nem alakult ki egységes álláspont, négy bíró különvéleményt fogalmazott meg, köztük Pavel Rychetsky, a testületen elnöke.

Az igazságügyi minisztérium kimutatása szerint február közepéig a közkegyelem következtében mintegy 6500 személy került szabadlábra; a büntetőeljárást összesen 327 esetben állították le, beleértve a súlyos, korrupciós ügyeket is. A Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával kihirdetett köztársasági elnöki amnesztia következtében kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetésre voltak ítélve. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak. Szabadlábra kerülnek azok is, akiknek két évet kellett volna börtönben tölteniük, de nem öltek embert vagy nem okoztak súlyos sérüléseket.

Az államfő ugyanakkor leállított számos olyan, folyamatban lévő vitatott büntetőeljárást, amelyek korábban közérdeklődést váltottak ki. Kegyelmet kapott néhány, korrupció gyanúja miatt vizsgálat alatt álló ismert közéleti személyiség és vállalkozó is. Ez utóbbi az, amit a közvélemény leginkább kifogásol. A közkegyelem következtében a megkárosítottak tízezreinek már semmi lehetőségük nincs kártérítésben részesülni. Felmérések szerint a cseh lakosság 80 százaléka nem ért egyet Klaus amnesztiájával. A hivatalából csütörtökön távozó államfő azonban ismételten azt hangoztatja, hogy döntése helyes volt.

Mint ismert, felségárulással – államfő által elkövetett hazaárulással – vádolta meg Klaust a cseh parlament felsőháza, a szenátus, s ennek kivizsgálására beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz. Az erről szóló határozat elfogadását a 81 tagú felsőház rendkívüli, zárt ajtók mögötti ülésén március 4-én 38 szenátor támogatta, 30 ellene szavazott. A politikusok korábban hazaárulást emlegettek, de kiderült, hogy ez a fogalom az egyszerű polgárokra vonatkozik. Arra az esetre, ha az államfő az elkövető, a cseh jogszabályok szerint külön fogalom, a felségárulás vonatkozik. A Cseh Köztársaság történetében ez az első eset, hogy az államfőt hivatalosan felségárulással vádolták.

A döntés oka az volt, hogy a felsőháznak nem tetszett az államfő rendkívül széles körű újévi közkegyelme, illetve hogy a mai napig nem írta alá a lisszaboni szerződés kiegészítését az európai mentőövről, továbbá nem volt hajlandó időben kinevezni új alkotmánybírósági bírákat, amivel veszélyeztette a testület működését. A hatályos törvények szerint felségárulásnak az számít, ha a köztársasági elnök az ország szuverenitása, területi épsége, valamint demokratikus rendje ellenében cselekszik.