A brit fővárosban csütörtök este tartott előadásában az Európai Tanács (ET) elnöke utalt arra, hogy a kilépés lehetőségét tartalmazzák ugyan az Európai Unió szerződései, ennek ellenére a lépés jogilag és politikailag is rendkívül bonyolult ügy lenne. Az unióból történő kilépés nem múlna el nyomtalanul – tette hozzá.
„Gondoljanak csak egy válásra negyven év házasság után” – jelentette ki a hallgatóság előtt Herman Van Rompuy. Egy ilyen válás a szabad akarat megnyilvánulása és teljes mértékben törvényes, de meg kell fizetni az árát – fogalmazott az unió vezető politikusa, aki a leghatározottabban Nagy-Britannia maradása mellett foglalt állást.
A tanács elnöke szerint Nagy-Britannia központi szerepet tölthetne be azokban az erőfeszítésekben, amelyek célja, hogy az európai gazdaság egészségessé váljon a jövő érdekében. Ehhez azonban London részéről is együttműködésre van szükség – jelentette ki Herman Van Rompuy, majd feltette a kérdést: „Miként lehet egy zsúfolásig telt teremben valakit is maradásra bírni, ha ő maga a kezét már a kijárati ajtó kilincsén tartja?”
Herman Van Rompuyhöz hasonlóan nyilatkozott – ugyancsak Londonban – Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa. Rehn úgy vélte: Nagy-Britannia érdeke, hogy az unióban maradjon és részt vegyen Európa megreformálásában.
A biztos egy a futballból vett hasonlattal élt, és azt hangoztatta: ha brit állampolgár lenne, országát a középpályán képzelné el. „Senki nem rúgott még gólt úgy, hogy közben a kispadon ült” – jelentette ki.
A brit miniszterelnök január végén bejelentette: ha a Konzervatív Párt hatalmon marad a 2015-ös választások után, a következő parlamenti időszak első felében referendumot írnak ki Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről. Szakértők szerint David Cameron nem azért vetette fel a népszavazás lehetőségét a brit EU-tagságról, mert azt szeretné, ha országa hátat fordítana az uniónak, hanem mert újra akarja definiálni Nagy-Britannia és az EU kapcsolatait.
