Kevesebb EP-képviselő lesz 2014-től

Tizenkét uniós tagállam – köztük Magyarország – elveszít egy-egy képviselői helyet az Európai Parlamentben a következő választásokat követően.

Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával pedig 766-ra emelkedik. A lisszaboni szerződés szerint viszont az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél jövőre. A szerződés értelmében egyetlen tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője, ezért a legtöbb mandátummal bíró Németország mindenképpen automatikusan elveszít a neki járó 99-ből három helyet a jelenlegi ciklus végén. A mostani döntés alapján pedig további egy tucat tagállam kénytelen megválni egy-egy EP-képviselői mandátumtól. A kérdésben az Európai Tanácsnak kell kimondania a döntő szót, méghozzá teljes egyhangúsággal.

A 2014–19 közötti parlamenti ciklus képviselői helyeit nem önkényesen, hanem objektíven meghatározott feltételek alapján kell kiosztani – áll az EP állásfoglalásában, amelyet 536 képviselő támogatásával, 111 nem szavazat ellenében, 44 tartózkodás mellett fogadtak el.

„Figyelembe kell venni a népességszám változását, és úgy kell módosítani a mandátumok elosztását, hogy minden tagállam legfeljebb egy képviselői helyet veszítsen” – ismerteti az EP sajtószolgálata a parlamenti döntés részleteit.

Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia lesznek azok az országok, amelyek eggyel kevesebb képviselőt küldenek majd az EP-be, és Horvátországnak is eggyel kevesebb lesz annál, mint amennyire korábban számíthatott. Ha az Európai Tanács is jóváhagyja, a javaslat szerint Magyarországnak a jelenlegi 22 helyett 21 képviselői helye lesz a következő ötéves ciklusban.

„A képviselői helyek egyenletes elosztásához radikálisabb megoldást kellett volna javasolnunk, de akkor egyes tagállamok több helyet veszítettek volna, mások pedig még a mostaninál is több mandátumhoz juthatnának. De számíthattunk-e arra reálisan, hogy akár az EP, akár az Európai Tanács elfogad egy radikális megoldást?” – tette fel a szónoki kérdést a téma néppárti, lengyel jelentéstevője.

„Ez a legkevésbé rossz megoldás” – kommentálta az állásfoglalást Roberto Gualtieri olasz szocialista képviselő, az ügy másik rapportőre.

Az EP sajtószolgálatának közleménye azt is ismerteti, hogy az uniós parlament 2015 végéig kidolgoz egy olyan rendszert, amelynek segítségével a tagállami mandátumokat „objektív, méltányos, hosszú távon is fenntartható és átlátható módon” lehet majd elosztani a 2019-es EP-választások előtt. A rendszer képes lesz tükrözni a demográfiai változásokat és a tagállamok számának változását – áll az EP közleményében, amely arra is kitér, hogy hasonló okokból a legfőbb uniós döntéshozó szerv, az Európai Unió Tanácsa esetében is felülvizsgálatra szorulhat a szavazási rend. Erre az EP véleménye szerint az uniós szerződések felülvizsgálatára összehívandó konvent keretében kellene sort keríteni.