Megszűnik a magyar gazdák hátrányos megkülönböztetése

Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban szavazott az unió közös agrárpolitikájának a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteiről.

A szavazások után közzétett nyilatkozatában Glattfelder emlékeztetett arra, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célja e politikának a megőrzése, a mezőgazdasági támogatások megvédése volt. A képviselő üdvözölte, hogy megszűnik a 2004-ben csatlakozott „új tagállamok” – így Magyarország – gazdáinak hátrányos megkülönböztetése a közvetlen kifizetések terén. A magyar gazdák immár ugyanúgy százszázalékos támogatást fognak kapni, mint a „régi” tagállamok termelői, így a magyar mezőgazdaság 2014–2020 között 20 százalékkal több támogatáshoz jut, mint a megelőző hét évben.

Magyar szempontból fontos eredménynek tartja a képviselő, hogy a termeléshez kötött támogatásban részesülő ágazatok körét sikerült jelentősen kibővíteni. Fennmaradhat a dohánytermelők támogatása, aminek a révén sikerülhet megőrizni 20 ezer, főként roma származású, alacsonyan képzett munkavállaló munkahelyét, de lehetőség lesz támogatásokat nyújtani a sertés- és baromfiágazatban is.

A magyar képviselő szerint az EU agrárpolitikája már jelenleg is a „legzöldebb”, leginkább környezetvédő a világon, ezért elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság javaslatai alapján újabb környezetvédelmi intézkedéseket vezessenek be, amelyek megdrágítják a termelést, és arra kényszerítik a gazdákat, hogy jelentős területeken hagyjanak fel a termeléssel. „A zöldítés miatt csökkenhet a termőterület Európában, ami veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot” – hangsúlyozta Glattfelder Béla.

Fontos magyar sikernek nevezte ugyanakkor, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb piaci szabályozásokat. Így 2020-ig fennmaradhat a cukorkvóta, és így tovább működhet az egyetlen megmaradt magyar cukorgyár, a kaposvári. A szőlőtelepítési korlátozások 2030-ig hatályban lesznek – folytatta, és megállapította, hogy e korlátozások nélkül a tőkeerős spanyol és olasz borászatok hatalmas mértékű szőlőtelepítésekbe foghattak volna, kiszorítva a kevésbé versenyképes magyar termelőket.

Glattfelder Béla javaslatára 30 ezer tonnával nőhet Magyarország izoglükóz (magas cukortartalmú kukoricaszirup) kvótája. A képviselő kiemelte: egyedülálló magyar sikerről van szó, hiszen egyetlen más tagállam termelési kvótája sem nő. A tejkvótákat viszont – állapította meg a képviselő – nem sikerült helyreállítani. Szerinte a tejkvóták helyébe lépő piaci szabályozások nem képesek biztosítani a termelők számára a tejpiac stabilitását.

A vidékfejlesztési forrásokat a tagállamok jóval szabadabban használhatják fel, mint a megelőző hétéves költségvetési időszakban. A képviselő aggályosnak nevezte ugyanakkor, hogy egy szocialista módosító javaslat miatt a források 25 százalékát kizárólag környezetvédelmi és biogazdálkodásra lehet felhasználni. Magyar szempontból fontos eredménynek minősítette, hogy az Európai Parlament lehetővé tenné az öntözési beruházások támogatását új beruházás esetén is. Az Európai Bizottság eredeti javaslata a meglévő öntözési kapacitások felújítása során 25 százalékos vízhasználat-csökkenést írt volna elő, ezzel az új beruházásokat kizárta volna.

Az Európai Parlament a közös agrárpolitikáról még tárgyalásokat fog folytatni a tagállami kormányokat képviselő tanáccsal, valamint az Európai Bizottsággal is. A közös agrárpolitika 2014 és 2020 közötti jövőjéről az uniós vezetők idén júniusban kívánnak végleges megállapodásra jutni.