Elértünk a kritikus ponthoz, a kínzások és egyéb jogtalan eszközök alkalmazásának beismerését nem lehet tovább halogatni – fogalmazott a genfi Emberi Jogi Tanácshoz intézett kemény hangú beszédében Ben Emmerson, akit a nemzetközi szervezet azzal bízott meg, hogy derítse fel a terror elleni háború emberi jogi vonatkozásait. A brit jogász szerint a nyugati hatalmak – különösen az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – hiába határolódnak el szavakban a szörnyűségektől, ha közben „gyakorlatilag teljes védettséget biztosítanak azoknak a hivatalnokoknak, akik véghezvitték a kínzásokat, és mestereiknek, a politikusoknak, akik engedélyezték a borzalmakat”.
Emmerson követeli, hogy a brit parlament és az amerikai kongresszus hozza nyilvánosságra a titkosszolgálatok – különösen az MI5 és a CIA – érintettségét vizsgáló, egyelőre titkosított jelentéseket. „A kormányok hosszú ideje ülnek az elődeik vétkeit részletező tanulmányokon. Itt az idő, hogy szembenézzünk a múlttal. A Bush-féle CIA-összeesküvés részleteiről tíz éve keringenek a hírek, most azonban elértünk a kritikus pontig” – fogalmaz a megbízott.
Állítása szerint egyértelmű bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, hogy az amerikai szervezet titkos támaszpontokat működtetett több európai országban, és egyre többet lehet tudni az eufemisztikusan különleges elfogásnak nevezett módszerről is. Emmerson szerint így nincs sok értelme tovább titkolózni, ezzel ugyanis csak a sértett népek maradék jóindulatát játsszák el. „Elég az üres szavakból. A kínzásokat elítélő nyilatkozatok egyre üresebben csengnek Észak-Afrika és a Közel-Kelet azon részein, ahol a nemrég megdöntött hatalmak épp így mentegették magukat, miközben titokban szörnyűségeket követtek el polgáraik ellen” – fogalmazott.
Az emberi jogi megbízott szavait támasztja alá Abdel Hakim Belhadzs líbiai szabadságharcos esete is. A Kadhafi-ellenes Iszlám Harcosok Szövetségének vezetőjét Bangkokban fogták el, majd Tripoliba szállították, ahol hat évig sínylődött a diktátor börtöneiben. Belhadzs terhes feleségével sem bántak kesztyűs kézzel – jelentések szerint az öt hónapja állapotos asszonyt falhoz láncolták –, és őt magát is sorozatos kínzásoknak vetették alá. Mindezt a brit titkosszolgálatok közreműködésével: Kadhafi bukását követően ugyanis papírjai közt megtalálták a levelet, melyben Sir Mark Allen, a katonai felderítés, az MI6 akkori terrorelhárítási igazgatója vállalja a felelősséget a Belhadzs elfogásához vezető fülesért. A líbiai politikus pert indított a brit kormányzat ellen, és most közölte, névleges összegért, mindössze három fontért hajlandó elrendezettnek tekinteni az ügyet, ha Nagy-Britannia beismeri felelősségét az ellene elkövetett szörnyűségekben, és feltételek nélkül bocsánatot kér értük. „Itt az ideje, hogy megszabaduljunk a Blair–Kadhafi-féle sivatagi egyezség gonosz kísérteteitől. Belhadzs úr igazságot követel és magyarázatot – nem pénzt – arra, hogyan engedhettük meg, hogy ilyen borzalmak történjenek vele” – fogalmazott Cori Crider, a líbiai férfi ügyét támogató civil szervezet vezetője.
Nagy-Britanniában mostanában más okból is komoly vitákat vált ki az emberi jogok kérdése. Theresa May konzervatív belügyminiszter ugyanis bejelentette, az ország kész felvenni a harcot az Emberi Jogok Európai Bíróságával, sőt kilépni is a hatásköre alól, mivel a testület bőségesen túllépett hatáskörén. A strassburgi bíróság egy sor ellentmondásos döntéssel vonta magára a szigetország kormányának haragját: többek közt megtagadták a gyűlöletkeltő hitszónok, Abu Katada kiadatását, mivel hazájában kínzásnak vethetnék alá, és eltörölték az elítéltek száz éve fennálló szavazási tilalmát.
A konzervatívok szavazatokat várnak az EU-ellenes retorikától. Bázisuk bővítésére óriási szükség van, miután néhány napja csupán harmadik helyre futottak be egy helyközi választáson a Munkáspárt és a Függetlenségi Párt (UKIP) mögött.
(The Guardian, The Telegraph, The Independent)
