Történelmi győzelemről beszél az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottság (SEC), miután valóban rekordösszegű, összesen 616 millió dolláros büntetést szabott ki bennfentes kereskedelemért az egyik legnagyobb Wall Street-i cégre, a SAC befektetési alapra. Ez mintegy 60 millióval több, mint amit a Goldman Sachs volt kénytelen ügyfelei félrevezetéséért fizetni 2010-ben.
A büntetés oroszlánrészét, 602 millió dollárt egy gyógyszeripari üzlet miatt rótták ki a vállalatra. A SAC 2008-ban egymilliárd dollárnyi befektetésétől szabadult meg két gyógyszergyártó cégben, miután jogtalanul megszerzett, bennfentes információk révén megtudta, hogy az előzetes tesztek alapján problémák adódtak a cégek által forradalminak mondott Alzheimer-gyógyszerrel. A befektetési alap ezzel a művelettel mintegy 275 millió dolláros haszonra tett szert. Kisebb, „csupán” 14 millió dolláros büntetést szabtak ki a cégre egy másik, technológiai cégek részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedelmi ügy miatt is. Az egyezség értelmében a SAC ellen megszűnik az eljárás, és a cég a bírságot kifizeti ugyan, de sem felelősségét, sem bűnösségét nem kell elismernie az illegális tevékenységekben.
„Ez az egyezség fontos lépés számunkra, hiszen ismét közelebb kerültünk hozzá, hogy tisztázzuk a nevünket, és továbbléphessünk. Határozott célunk a továbbiakban is a legteljesebb mértékben együttműködni a hatóságokkal” – fogalmazott a cég képviselője. George Canellos, a SEC igazgatója azonban jelezte, az ügy szerinte még nincs lezárva, nyilatkozatában utalt rá, az egyezség nem zárja ki, hogy a hatóságok megvizsgálják a SAC vezetőinek személyes felelősségét is a kérdésben. Két egykori alkalmazott, Mathew Martoma és Jon Horvath ellen jelenleg is folyik a büntetőeljárás a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban.
Az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a JPMorgan Chase is összetűzésbe került a hatóságokkal. A pénzintézet a gyanú szerint komoly veszteségeket titkolt el a szabályozó szervek elől, kereskedői pedig különféle gyanús módszerekkel kozmetikázták a közzétett adatokat. Az üggyel foglalkozó szenátusi jelentés szerint a JPMorgan a valósnál mintegy 600 millió dollárral kevesebb veszteséget jelentett a hatóságoknak, sőt az is megtörtént, hogy a bank egy ideig egyáltalán nem kommunikált a számvevőszékkel, vagy a közölttel épp ellentétes módon cselekedett. A komoly veszteséget generáló pénzintézet saját veszélyjelző rendszerével sem törődött, melynek figyelmeztetését a jelentés szerint csak 2012 első negyedévében 330 alkalommal figyelmen kívül hagyták.
Az illegális praktikák mellett a tisztviselők nem éppen példás viselkedéséről is kiszivárogtak információk. Jamie Dimon, a JPMorgan első embere például állítólag „dühösen kiabált” azzal az alkalmazottal, aki fel mert szólalni a nem éppen tiszta veszteségértékelési módszerek ellen, de Dimont befektetők is „visszataszítóan arrogáns” alakként írták le. A vezető stílusa, úgy tűnik, az alsóbb szintekre is kihatott, mivel az egyik kisebb tisztviselő egyszer az állami hatóságokkal is kiabálni kezdett, és „hülyének” nevezte őket – áll a jelentésben.
Carl Levin, a szenátusi vizsgálóbizottságot vezető demokrata szenátor szerint a JPMorgan-ügy „a pénzügyi rendszer rémisztő hiányosságaira mutatott rá”, hiszen a bank „elszabadult vonatként száguldott, a figyelmeztető jelekkel mit sem törődve”. A szenátor szerint új szabályokra lenne szükség, melyek szigorúan meghatározzák a veszteségek értékelésének módját, és megtiltják a bankoknak, hogy veszélyes játékokba kezdjenek ügyfeleik államilag biztosított pénzével. A bank viselkedése a republikánusok nagy öregjét, John McCain szenátort is felháborította. „Milyen világ az, ahol egy cég egyszerűen úgy dönthet, hogy nem tartja be az előírásokat, csak azért, mert úgy tartja kedve?” – fogalmazott McCain.
The New York Times (nytimes.com), Bloomberg (bloomberg.com)
