A dél-koreai országegyesítési minisztérium jelezte, hogy a délelőtti órákban már nem tudták használni a különleges kommunikációs kapcsolatot. Hozzátette, hogy a telefonvonalat naponta szokták ellenőrizni akkor is, ha érdemi beszélgetést nem folytatnak rajta.
Észak-Korea az ellene hozott újabb ENSZ-szankciókra és a dél-koreai–amerikai közös hadgyakorlatra válaszul a múlt héten jelentette be, hogy hatályon kívül helyezi a Dél-Koreával kötött megnemtámadási egyezményt, felszámolja tárgyalódelegációként is szolgáló katonai misszióját Panmindzsonban, és megszakítja a rendkívüli fejlemények esetére – diplomáciai kapcsolatok hiányában – létrehozott forródrótot, amely hivatalosan humanitárius célokat szolgál.
A Rodong Szinmun pártlap, a legnagyobb példányszámban megjelenő észak-koreai újság hétfői számában úgy fogalmazott, hogy a megnemtámadási egyezmény „mától fogva teljes egészében semmis”. Hozzátette, az ország fegyverei készen állnak, hogy bármikor használják őket, továbbá „senki nem tudja megjósolni, mi történhet” a térségben.
A két Korea közötti feszültség azt követően éleződött ki ismét, hogy egy hónappal ezelőtt Phenjan újabb atomkísérletet hajtott végre. Erre válaszul születtek az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb büntetőintézkedései Észak-Korea ellen. A szankciók értelmében a világszervezet tagállamainak átfogó tilalommal kell sújtaniuk az észak-koreai fegyverprogramokkal kapcsolatba hozható pénzalapok használatát és vagyontárgyak kiadását, és nem engedélyezhetik, hogy a KNDK bankjai új fiókokat vagy irodákat nyissanak a területükön.
Dél-Korea és az Egyesült Államok évente tart hadgyakorlatot a térségben, idén ez hétfőn ért a legfontosabb részéhez. Phenjan azonban azt állítja, hogy a gyakorlatokat Washington ürügyként használja egy atomháborús készülődéshez. A mostani gyakorlaton 10 ezer dél-koreai és 3500 amerikai katona vesz részt.
Megvan a vezér pénze
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető több millió dolláros számláira bukkant kínai bankokban az amerikai és a dél-koreai hírszerzés – közölte hétfőn egy szöuli lap. A Csoszon Ilbo szerint Washington és Szöul az ezzel kapcsolatos adatokat átadta a kínai hatóságoknak, azzal a javaslattal, hogy zárolják a számlákat az ENSZ Biztonsági Tanácsának minapi határozatával összhangban. A lap úgy tudja, hogy Pekingben nem fogadták lelkesedéssel a bizonyítékokat.
