Az államfő, Kalifa bin Szaid an-Nahajan sejk személyesen döntött a foglyok elengedéséről, a helyi hivatalos hírügynökség közlése szerint azzal az indoklással, hogy „egy új élet kezdetét tegyék lehetővé a foglyoknak, és csökkentsék családjuk szenvedését”.
Egyes sajtóértesülések szerint politikai vádakkal bebörtönzöttek nincsenek a most szabadon engedettek között. Az a 11 egyiptomi biztosan nincs köztük, akiket tavaly azért tartóztattak le, mert iszlamistákat akartak kiképezni arra, hogyan kell kormányokat megbuktatni.
Az emírségek és Egyiptom viszonya azt követően romlott meg, hogy Kairóban elüldözték a Perzsa-öböl menti országok szoros szövetségesének számító Hoszni Mubarak elnököt, és helyét a szélsőséges Muzulmán Testvériség támogatottja, Mohamed Murszi vette át. Abu-Dzabi nem mutatott bizalmat a Muzulmán Testvériség iránt, jóllehet az iszlamista szervezet igyekezett biztosítani az Öböl menti országokat, hogy Egyiptomon kívül nem törekszik politikai változtatásokat kikényszeríteni.
Elsősorban fejlett jóléti rendszerének köszönhetően a térség néhány más államához hasonlóan az Egyesült Arab Emírségek is elkerülte a tavalyelőtti arab tavaszhoz hasonló népmozgalmakat, amelyek számos országban megdöntötték a régóta hatalmon lévő vezetők rendszerét – írta kommentárjában a Reuters hírügynökség.
A foglyok elengedését azonnal üdvözölte Egyiptom nagykövete, Tamer Manszúr. Szerinte a kezdeményezés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok javításához, így ahhoz is, hogy „a történelmi viszonyt a közelmúlt időszakában terhelő, kártékony maradványok eltűnjenek”.
